A sáveltolás bejelentésekor a forint árfolyama már gyengébb volt, mint amit jegybank és a kormány látni szeretett volna, így a lépés nagy zavart okozott, és kommunikációja sem sikerült, mivel az eltolás bejelentését követően már kisebb figyelmet kapott költségvetési kiigazítás. Jársai szerint fordított sorrendű bejelentés kisebb zavart okozott volna. Az elnök a vele készített interjúban azt is elismerte, hogy nem számítottak ekkora zűrzavarra, ám úgy vélekedik, hogy a piac vastagon túlreagálta a bejelentést. Az elnök szerint korábban túl pozitív volt a külföld képe a magyar piacról, most viszon percek alatt átestek a ló túlsó oldalára. Járai szerint jegybanknak nem volt igazán hatásos érve az eltolás ellen, mivel a jegybanktörvény szerint az MNB-nek támogatnia kell a gazdaságpolitikát, amennyiben ez nem veszélyezteti az infláció elleni küzdelmet. Az inflációs célok 250 forintos euró mellett is teljesíthetők, így Járai szerint nehezen lehetett volnas visszautasítani a kormány kérését. A jegybank és a kormány „üzletet kötött” amely magában foglalta a szigorú fiskális politikára és a bérek emelkedésének kontrolljára vonatkozó ígéretet is. Járai mindazonáltal nem tartja követendőnek a versenyképesség árfolyampolitikával való javítását, mivel a gyengítés hatására rövid távon is nőhetnek az importárak, az infláció és a bérdinamika, így a gazdaság hamarosan ugyanolyan versenyképességi helyzetben találja magát, csak magasabb inflációs környezetben „beragadó” várakozásokkal.