A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikál olyan indexet, amely egyrészt hazánk versenyképességét a régió országaihoz hasonlítja, másrészt a hazai - tágan értelmezett - üzleti környezetet jellemzi. A versenyképességi index (VEX) 2006 negyedik negyedévében Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is jelentősen javult, Szlovákiában és Romániában stagnált, Szlovéniában pedig romlott. Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon a 2006. első félévi zuhanás, majd a második félévi kisebb ingadozás után 2007. elején jelentősen javult. A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt, a makrogazdasági teljesítményt, a munkatermelékenységet, és a relatív költség-versenyképesség alakulását tartalmazza. 2006 negyedik negyedévében vegyes képet mutatott az index alakulása: az elemzett hét ország közül négynek, köztük Magyarországnak és Ausztriának is jelentősen nőtt a versenyképességi indexe, de az a leggyorsabban Csehországban és Lengyelországban emelkedett. Az index Romániában és Szlovákiában stagnált, Szlovéniában pedig romlott. A VEX-ranglistát Ausztria vezeti, 150-es értékkel, Magyarország a 130-as mutatójú Szlovákia mögött a harmadik, néhány ponttal lemaradva. A magyar VEX a kutatók szerint azért javult, mert javult a makrogazdasági teljesítmény, gyorsult mind a beruházások, mind pedig az export dinamikája. A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában kiugróan, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovéniában dinamikusan, Szlovákiában közepesen, míg Ausztriában csak szerényen javult. A dinamizmus főképp az élénk európai konjunktúrára, illetve az országok egy részében (Magyarországon nem!) a belső kereslet élénk növekedésére vezethető vissza. A munkatermelékenység 2006 negyedik negyedévében Lengyelországban kiugróan és Ausztriában is jelentősen emelkedett, míg a többi országban - Szlovénia kivételével, ahol jelentősen csökkent - folytatódott a mérsékelt termelékenység növekedés. A másik mutató, a GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a magyarországi gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott - egyetlen számba sűrítve - értékelni. A kutatók a környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekeznek megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a gazdálkodásba bevonható tőke árát (azaz az elvárt hozamot), az üzleti infrastruktúra fejlettségét. E négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti az ÜX, a mutató 0 és 100 között vehet fel értéket, ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató, a 2001-2006 közötti időszakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja. 2007 első negyedévében az ÜX határozottan javult, értéke meghaladta a mutató hosszú távú átlagát és elérte az egy évvel ezelőtti értéket. A gazdálkodási környezet tehát javuló. Az üzleti környezet bizonytalan voltát az egy negyedévvel korábbi felmérésnél némileg kisebb arányban említették a cégvezetők - e változás leginkább stagnálásként értékelhető. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának megítélése lényegesen javult a három hónappal ezelőttihez képest. Mindkét tényező említési gyakorisága továbbra is némileg meghaladja a 2001-2006 közötti időszakot jellemző átlagot, de már nem sokkal. A legnagyobb mértékben a mikrocégek terhei emelkedtek, így a kicsik helyzetértékelései továbbra is negatívak, de a közepes és a nagy vállalkozások, különösen az exportra termelők már gyakorlatilag kiheverték a költségvetési kiigazítást.
QP | Quality Placement