Hosszú pereskedés, vizsgálat előzheti meg a károsultak kártalanítását a Jókai utcai házomlás után - mondta Németh Péter, a CLB Biztosítási alkusz értékesítési vezetője a Napi.hu-nak. Az első körben ki kell deríteni, kit terhel a felelősség az 1893-ban épült társasház tetőszerkezetének leomlása miatt. Ez lehetett egyrészt az ottani lakóközösség hibája, akik nem tartották megfelelően karban az épületet, de az ott munkálatokat végző cég is okozhatta a balesetet. 

A katasztrófavédelem legfrissebb közlése szerint a munkálatok következtében történhetett az omlás. Ha valóban így volt, akkor az építés-szerelési biztosítás fizethet a károsultaknak, ha kötöttek ilyet a kivitelezők vagy a társasház. Ilyen biztosítást érdemes ilyenkor kötni, az építési munkálatok idején ugyanis a ház biztosításai nem érvényesek, az építkezés idején keletkezett károkért a biztosítók a normál épületbiztosítás keretében nem fizetnek. 

Ha nem volt ilyen biztosítása a háznak, és az építési munkálatok során hibáztak, akkor valószínűleg sem a lakásokban, sem az utcán álló autókban keletkező károkat nem fogja kifizetni a társasház biztosítója. Ha volt, akkor sem biztos, hogy elég lesz a károkra a biztosítás, hiszen az ilyen biztosítások felelősségi limitje gyakran alacsony, káronként 10 millió forint körül van, ez pedig bagatell összeg a Jókai utcában történt károk értékéhez képest. 

Casco vagy lakásbiztosítás fizethet

Azok az autósok, akiknek teljes körű casco-biztosításuk van, természetesen kapnak kártérítést a biztosítótól, de azok, akik csak valamilyen fapadosabb, lopásra vagy törésre szóló biztosítást kötöttek, nem reménykedhetnek ebben. Bizonyos törésre szóló cascók csak akkor fizetnek, ha az autó forgalmi helyzetben tört össze, ilyen esetben nem. Az egyéni lakásbiztosítással rendelkezőknek is fizet a biztosítójuk, ha a házomlás során az ingatlanban kár keletkezett.

Mind a cascóra, mind a lakásbiztosításra igaz azonban, hogy a most kártérítést fizető biztosítók regresszálhatják a kárukat a tényleges felelősön, ha kiderül a személye a vizsgálat során. Vagyis a kifizetett kártérítést utólag behajthatják a felelősökön, a munkálatokat végző cégen vagy pedig magán a lakóközösségen, ha az derül ki, hogy az épület maga omlásveszélyes, elhanyagolt volt, és ez ellen nem tettek. Ez utóbbi helyzetben a lakásbiztosítással rendelkező lakók is csöbörből vödörbe kerülhetnek: hiába fizet nekik a biztosító most kártérítést, ha ők maguk is hibáztak, ezt később vissza kell majd adniuk, sőt még az utcán parkoló autókban keletkezett károkat is rájuk verhetik utólag.