A pénzintézeteknek a nem teljesült, hibás tranzakciók mintájára alkalmazott, úgynevezett chargeback eljárást kell alkalmazniuk a bankkártyával vásárolt Malév-jegyek esetében a kialakult nemzetközi gyakorlat szerint − mondták el a Napi Gazdaságnak a bankkártyatársaságok képviselői. Eszerint a kártyával fizető ügyfélnek saját kártyakibocsátó bankjánál kell bejelentenie a "meghiúsult tranzakciót" (és bemutatni az ezt igazoló adatokat). Az érintett bank ezt követően az elfogadó bankkal lép majd kapcsolatba, s tőle követeli az ügyfél pénzét. A folyamat szabályozása akár 40 napos átfutást is engedélyez.

A helyzet azonban közel sem ennyire egyértelmű − osztották meg kételyeiket lapunkkal szakértők. Egyrészt számos ügyfél különböző jegyvásárló oldalakon vette meg a jegyét bankkártyás fizetéssel, s e honlapokhoz minden esetben tartozott egy, az ottani bankkártyás rendszert bonyolító elfogadó bank − ezek jó része külföldi lehet.

Kapcsolódó

Még jobban bonyolítja a helyzetet, hogy maga a Malév hónapokkal ezelőtt leváltotta addigi elfogadó banki partnerét, az új partner, a Global Connect mögött pedig egy ír bank áll, így az számít elfogadónak. Ezeknek az elfogadóknak kellene elvben visszatéríteni a kártyás fizetések ellenértékét a kibocsátó bankoknak (és a kártyás ügyfeleknek), majd érvényesíteni a követelést a Malév, illetve felszámolója felé. Ez pedig nem kecsegtet túl sok jóval − a szakértők emlékeztetnek arra, hogy hasonló chargeback folyamat zajlott le tavaly télen is, amikor az Aeroviva utazási iroda csődölt be. Az ottani ügyfélkövetelések 40 százaléka térült meg − aligha hihető, hogy az ügyletben érintett elfogadó bank jobban járt. Miután a Malév esetében is kérdéses a megtérülés, ez minden bizonnyal veszteséget jelent majd az elfogadó bankoknak.

Információink szerint egyébként épp az Aeroviva-ügy kapcsán kértek a hazai bankok hivatalos állásfoglalást a kérdésről a két kártyacégtől, mivel tisztázandónak tűnik, hogy mi számít teljesítésnek. Az ügyfél a bankkártyás fizetést követően megkapta az ellenértéket − a repülőjegyet −, abban, hogy ezt nem tudta felhasználni, egyes nézetek szerint már nincs felelőssége a hitelintézeteknek. E tekintetben érdekes lehet a Magyar Utazási Irodák Szövetségének jogi állásfoglalása, amely szerint az értékesített repülőjegyek esetében a magyar polgári jog értelmében az utazási iroda a légitársaság ügynökeként járt el, a jogviszony a légitársaság és az utas között jött létre, ezért az irodát nem terheli a visszatérítés vagy kártérítés költsége. A jelek szerint a hasonló helyzetben lévő bankok nem ússzák meg ennyivel: nekik kell foglalkozniuk a Malév csődjével és panaszos ügyfeleivel.