A megtakarítási hajlandóság csökkenésére és a válság miatt kiigazításra szoruló központi költségvetéssel és vállalati stratégiákkal szembeni ellenállásra számít az Ecostat a jövő évben - derült ki a szervezet 2009-re vonatkozó gazdasági előrejelzéséből. A költségvetés előrejelzései szerint a gazdaság jövő évi teljesítménye 1,3 százalékkal visszaesik, a fogyasztás 2 százalékkal csökken. Hosszú évek óta először csökken a külkereskedelmi forgalom volumene is némi pozitív szaldó mellett.

2009-ben a hazai gazdaság várhatóan recesszióba kerül, a külső értékesítési lehetőségek jelentősen csökkennek, és ez az exportban meghatározó jelentőségű multinacionális vállalatokat is sújtják. A GDP alapra számított export a jövő évben 1, az import 1,9 százalékkal esik vissza. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg várhatóan javul. A folyómérleg hiánya 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP arányosan 4,8 százalék lesz.

Kiemelésre érdemes jelenség az Ecostat szerint, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben a parlament elfogadta a költségvetés kiadási plafonjáról szóló törvényt, melynek hatása hosszú távon mindenképpen pozitív lesz az ország pénzügyi kormányzás iránti bizalom erősödése és a stabilitása szempontjából.

Az árszínvonal emelkedésének üteme az olaj és néhány nyersanyag valamint élelmiszeripari termék árának mérséklődése hatására meredeken csökkent az elmúlt hónapok során. Az EU harmonizált fogyasztói árindexe ennek hatására októberre éves bázison számítva 3,7 százalékra csökkent,. Az Ecostat számításai szerint a fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is csökkenni fog.

A forint euróval szembeni megítélése szeptemberben és októberben jelentősen romlott. A hazai GDP keresleti oldalán minden tényező zsugorodik, a vállalatok árképzése visszafogott marad idén és bár a fogyasztói árak 6,1 százalékkal emelkednek, 2009-ben már az áremelkedés mértéke nem haladja meg a 3,2 százalékot. 2010-ben várhatóan folytatódik a dezinflációs folyamat. A gazdaság élénkítése érdekében a jegybanki kamat a következő időszakban jelentősen csökkenhet, a pénzügyi rendszer stabilitásának függvényében.

A jövő év kritikus pontja a keresetek és a foglalkoztatás alakulása. 2008-ban a reálkeresetek 0,7-0,8 százalékos emelkedése várható. A keresetek nagymértékű szóródása mellett a dolgozók nagy hányadánál a keresetek stagnálására, esetenként romlására lehet számítani. 2009-ben a vállalkozásoknál a munkavállalók nem számíthatnak nagyobb béremelésre, itt 2-3 százalékos bérnövekménnyel lehet számolni. A költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek csökkenni fognak, ennek mértéke azonban kérdéses. A nemzetgazdaság egészében az átlagkeresetek 0,9-1,4 százalékkal nőhetnek, a reáljövedelmek hasonló arányban csökkenhetnek.

A munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 7,7 százalék volt, ami a múlt évihez képest 0,5 százalékpontos emelkedést jelent. Az év végére a szezonális foglalkoztatás visszaszorul, a ráta néhány tized pontos emelkedése várható. A gazdasági krízis foglalkoztatás csökkentő hatásai a jövő évben felerősödnek. 2009-ben 8,6-8,9 százalék közötti munkanélküliségi rátára számítunk.

A lakossági fogyasztás alakulásáról nehéz évközi adatok alapján véleményt mondani. A részinformációk alapján készített Ecostat becslés szerint 2008-ban a lakossági fogyasztás éves szinten nem fog csökkenni. Jövőre a reáljövedelmek mérséklődése és a dráguló hitelforrások miatt, mintegy 2 százalékos visszaesés várható a fogyasztásban. A lakosság eladósodása 2008-ban folytatódik, a növekvő fizetésképtelenség ellenére. A hitelből finanszírozott fogyasztás 2009-ben várhatóan visszaesik. Erre következtethetünk a kamatszint drasztikus emelkedéséből és a devizahitelek visszaszorulásából. A makrogazdasági helyzet bizonytalanságai megfontoltabbá tehetik a lakosság jelentős részét, az előző évek túlköltekezését a lakossági megtakarítások fokozatos emelkedése válthatja fel.