Az alaptörvény értelmében a központi költségvetésből csak olyan szervezetnek nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. A 2011-es államháztartási törvény szabályozása szerint pedig nem átlátható szervezet részére nem adható támogatás - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Szilágyi György és Volner János jobbikos országgyűlési képviselő írásos kérdésre adott válaszából. (Ez a honatyák által a Milyen tulajdonosi struktúrájú szervezetek részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Magyarország költségvetése által közösen biztosított forrásokból beadott kérdéssorozat immár ötödik tagja. A negyedik résznek - amely az offshore hátterű cégek támogatását firtatta - komoly visszhangja volt április közepén.)

Mikor nem átlátható?

Nem átláthatónak az a szervezet minősül, amelynek tényleges tulajdonosa nem ismerhető meg, vagy adóilletősége nem az EU-ban, EGT-államban, az OECD-országban, illetve olyan államban van, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, továbbá ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.

A tárcavezető szerint a kormány a fejlesztéspolitika végrehajtásánál mindent elkövetett az átlátható és tiszta viszonyok megteremtéséért. Ennek érdekében szigorodott például a közbeszerzésekről szóló törvény is, az Országgyűlés a nemzeti vagyon védelméről törvényt alkotott és elfogadta az új Büntető törvénykönyvet. Mindezek hatására Magyarországon 2011-ben, 2012-ben és 2013 első harmadában is teljesen átlátható, ellenőrzött és szabályos formában zajlott az uniós források felhasználása, valamint jelentősen csökkentek a szabálytalanságok is - véli Némethné.

Az NFÜ-nek nyilatkoznak a támogatottak

Az uniós támogatások odaítélésével kapcsolatban az alaptörvényben foglalt elvárások érvényesüléséért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a közreműködő szervezet a felelős. A 4/2011-es kormányrendelet és a támogatási szerződések mellékletét képező általános szerződési feltételek alapján a támogatási szerződés megkötésekor a támogatottnak szükséges igazolnia, hogy átlátható szervezetnek minősül. Ennek megfelelően az NFÜ nyilatkozatot kér a támogatottól, miszerint az átlátható szervezetnek minősül. Amennyiben a nyilatkozat hamis, az büntetőjogi felelősségre vonással jár.

Más biztosítékok is vannak

A szerződések további biztosítékokat is tartalmaznak annak érdekében, hogy amennyiben az átláthatóságot illetően gyanú merül fel, az NFÜ intézkedjen, illetőlve a támogatás Magyarországon, átlátható szervezetnél hasznosul. Ilyen például az elállás, vagy a biztosítékok széles körének érvényesítési lehetősége, de ezt a célt szolgálja a többéves fenntartási kötelezettség is. Az ERFA-támogatási konstrukcióknál a támogatási döntés előkészítése során az volt a kiemelt vizsgálati szempont, hogy olyan vállalkozásokat támogassanak, amelyek hosszú távú, fenntartható fejlesztéseikkel eredményesen képesek hozzájárulni Magyarország és az érintett kisebb földrajzi terület fejlesztési terveihez, felzárkóztatásához. Ennek megfelelően az NFÜ elsősorban azt vizsgálta, hogy a pályázaton induló vállalkozás képes-e megvalósítani a kiírásban szabott feltételeket, a projekt műszakilag és pénzügyileg megfelelően előkészített-e, képes-e a fejlesztéssel létrejött projekteredmény az új, hozzáadott érték megteremtésére, és az indikátorok teljesítéséhez össztagállami szinten hozzájárul-e.

QP | Quality Placement