Sólyom László köztársasági elnök ötéves mandátuma augusztus ötödikén lejár, az Alkotmány szerint az új köztársasági elnököt a leköszönő államfő mandátumának lejárta előtt 30 nappal meg kell választani. (Cikkünk korábbi verziójában - tévedésből - június 7-e szerepelt, mint a mandátum lejáratának napja. Az érintettek és olvasóink elnézését kérjük.)


Tehát az első parlamenti feladatok egyike az új köztársasági elnök jelölése és megválasztása kell, hogy legyen. (Az új Országgyűlésre váró feladatokról bővebben itt olvashat.)


Hogy ki lehet az új államfő, azt nehéz megtippelni, hiszen a Fidesz - mint minden másban - ebben a kérdésben sem fedte fel lapjait. (Az MSZP Kovács Lászlót nevezte meg elnökjelöltjének, a Jobbik Morvai Krisztina "államfőjelölttel" kampányolt az elmúlt hetekben. A köztársasági elnök jelöléséhez ötven képviselőre van szükség.) Ha június hetedikéig nem lesz új köztársasági elnök, akkor jogkörét megválasztásáig az új országgyűlés ma még szintén ismeretlen elnöke gyakorolja majd.


Köztársasági elnököt az alkotmány szerint kétharmados többséggel lehet megválasztani a parlamentben, ám ha a jelölt két szavazás után sem kapja meg a kétharmadot, a harmadik körben elég az egyszerű többséget összehozni - ahogy ez Sólyom László esetében történt 2005-ben. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök egy mandátumra újrajelölhető, Sólyom akár folytathatná is további öt évre, ha felkérik erre - ami kérdéses - és ő elvállalja az újabb mandátumot.


Nem csupán a köztársasági elnök választására kellene azonban készülni, hiszen az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) sincs egyetlen választott vezetője sem: két alelnöki szék lassan szűk egy évtizede üresen árválkodik, ugyanis a megválasztáshoz szükséges kétharmados támogatással bíró jelölteket nem sikerült megtalálnia az MSZP-Fidesz tandemnek. Kovács Árpád ÁSZ-elnök mandátuma pedig tavaly decemberben járt le, ő távozása előtt még aláírta az idei ellenőrzési tervet, illetve az elnöki jogkörök egy részét a főtitkárra testálta. A jövő évnek viszont a jelenlegi felállással már nem mehet neki az ÁSZ, vagyis az új számvevőszéki vezetés megválasztása nem halasztható az év végén túl.