Szeptember elsején a szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik. Két év alatt így 207 ezer forinttal lesz magasabb a fizetésük az egészségügyi államtitkárság közlése szerint. A rezidensek jövőre 50 ezer forintos béremelésben részesülnek.

Annak megítéléséhez, hogy a 107 ezer forintos bruttó béremelés sok vagy kevés, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) a következő számokat idézi:

QP | Quality Placement

Egy közalkalmazotti jogviszonyban dogozó rezidens nettó alapbére 136538  forint, ez havi 174 órával számolva 784 forintos órabér, egy szakorvosé 174509 forint, az órabére pedig 1003 forint. 2016 szeptemberétől a szakorvosok bruttó 107 ezer forintos (nettó 71155 forint)  emelésben részesülnek, így alapbérük 245 664 forint lesz, órabérük 1411 forintra emelkedik. Az ügyeleti órabérek (alapóradíj 70 százaléka): rezidensnél - 549 forintot, szakorvosnál - 988 forintot jelentenek.

A bruttó 107 ezer forintos emelést egy múlt heti konferencián elhangzottakkal is érdemes egybevetni. Boncz Imre, a pécsi egyetem egészségbiztosítási intézetének professzora előadásában a bruttó orvosbérek területenkénti és kórházankénti elképesztő különbségeit részletezte. A teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok keresetében megyénként nézve például a legjobban és a legrosszabbul keresők bére közötti különbség 35 százalék. Míg Komárom-Esztergom megyében 554 ezer forint az átlagkereset, a skála másik végén álló Pest megyében alig haladja meg a 400 ezer forintot, az átlag ebben az összevetésben 409 ezer forint.

A büntetés-végrehajtás az élen

Budapesten 324 ezer forint az átlagos jövedelem, az eltérés pedig 141 százalék a két szélső érték (780 ezer - 324  ezer forint) között. A büntetés-végrehajtás kórházaiban 782 ezer forint az átlagkereset, ezenkívül még egy-két kórházban éri el az 500 ezer forintot, a Sportkórházban gyógyítóké viszont 320 ezer forint körüli.

A megyei kórházakban a skála két vége között 46 százalék a különbség, 400-600 ezer forint között mozognak a bérek, a tatabányai kórházban átlagosan másfélszer annyit keresnek az orvosok, mint Nyíregyházán.

A városi kórházaknál 81 százalék a legmagasabb és a legalacsonyabb fizetések különbözete, a 374 ezer forintos átlaghoz képest Ózdon és Bonyhádon 670 ezer forint körül, míg Kistarcsán és Csornán 370 forint körüli az átlagfizetés.

Nem mindegy, melyik egyetemi klinikán gyógyít valaki

Jelentős a differencia a orvosi egyetemi klinikákon fizetett bérek között, a skála két szélén Pécs és Debrecen áll 540 illetve 393 ezer forintos átlagkeresettel. A Kaposvári Egyetem egészségügyi központja abszolút csúcstartó 880 ezer forintos átlagkeresettel.

Mennyit ér az emelés a szakdolgozóknál?

A szakdolgozók idei átlagos béremelése 26,5 százalékos lesz, a végzettségük és a munkában eltöltött idejük függvényében differenciáltan. Egy 31-33 éves munkaviszonyban foglalkoztatott szakápoló alapbére például szeptembertől 35 ezer forinttal emelkedett, a béremelési program végére  - jövő novemberben 12, majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019-re átlagosan 65 százalékkal emelkedik - összesen bruttó 88 618 ezer forinttal 228 650 forintra emelkedik.

Egy 16-18 éves munkaviszonyban foglalkoztatott aneszteziológiai szakasszisztens alapbére szeptemberben 47 ezer forinttal emelkedett, a béremelési program végére összesen bruttó 103 ezer forintos többlettel, eléri a 238 475 forintot.

Boncz Imre előadás a szakdolgozók bérében meglévő különbségekre is kitért. Az orvosi egyetemek klinikáin dolgozók közül a legtöbbet a Semmelweis Egyetem klinikáin keresnek a szakdolgozók, átlagosan 268 ezer forintot, a sor végén a Szegedi Egyetem klinikái 225 ezer forinttal. Kaposvár e téren is kiugró az egészségügyi központban nyújtott 281 ezer forintos átlagkeresettel. Az eltérés a bérekben összességében durván 20 százalék a két szélső érték között.

A ReSzaSz a konferencián elhangzott számokról úgy véli, azokat az adott bér eléréshez szükséges óraszámok ismeretében érdemes értelmezni. Megerősítik korábbi álláspontjukat, mely szerint a magyar egészségügyi rendszer csak azért tűnik működőképesnek, mert a benne dolgozó ápolók, háttér személyzet és orvosok önmaguk egészségét veszélyeztetve, a megengedettnél jóval magasabb óraszámot vállalva látják el betegeiket.