Míg az elmúlt négy évben megkétszereződött az internet-használók aránya, a 14-69 éves korosztályban 27 százalékra nőtt, az utóbbi két negyedévben megtorpant a növekedés, a magyarországi internetpenetráció már stagnált – jelentette ki Duránszkai Gábor, a TNS ügyvezető igazgatója. A szakember a tihanyi Internet Hungary konferencián hozzátette: az otthoni penetráció alakulása terén a kelet-közép-európai régióban 2003-tól - komoly hátrányból - megindult Magyarország felzárkózása, jelenleg a visegrádi országok átlagától 5 százalékkal maradunk el.

 

Az, hogy az otthoni felhasználók körében a betárcsázós (dial up) internethozzáférések aránya csökkent, a szélessávúaké nőtt, jót tett a szolgáltatók bevételének is, hiszen a havi párezer forintos költségű kapcsolatok helyett a 8-12 ezres hozzáférések száma gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy van olyan kereslet a piacon, ami vevő a többletszolgáltatásra.

 

Bár az internetpenetráció terén már elértünk egy kritikus tömeget, bizonyos társadalmi csoportok továbbra is kerekesztettek - fogalmazott az ügyvezető. Érdekes módon az elmúlt öt évben nem csökkent a nemek közötti különbség: jelenleg a 15-59 éves korú férfiak 35 százaléka számít a világháló gyakori használójának, szemben a nőknél mért, kevesebb mint 30 százalékos aránnyal. Nem történt áttörés a korosztályi megoszlás terén sem: 2005 harmadik negyedében a 15-29 évesek adták a rendszeres internetezők 48 százalékát, szemben az öt évvel ezelőtti 60 százalék körüli aránnyal. A 40, de főleg a 60 év feletti korosztályban ugyanakkor az internet jelenleg a társadalomból kirekesztő funkciót foglalja el. A társadalmat lakhely szerint is tovább szegmentálja a net: Budapesten 45 százalék a heti rendszerességgel internetezők aránya, míg a városokban e szint harmadával, a falvakban negyedével lehet számolni. Hasonló a helyzet a végzettséget tekintve: az egyetemi, főiskolával rendelkezők körében 70 százalékos a penetráció, az érettségizetteknél ennek közel fele, míg a szakmunkásképzőt  és csupán általános iskolát végzettek szinte egyáltalán nem tudtak bekapcsolódni az internet világába.



Az internet elutasításának indokai között kb. 40 százalékkal szerepelnek tartalmi kifogások, azaz nem érdekli, nincs rá szüksége. Ezen indokok, azaz az érdektelenség gyakorisága annál nagyobb, minél idősebb a válaszadó. További mintegy 25 százalék számára a költségek jelentik az akadályt, azaz ez a kör vagy a használatot, vagy az üzembe helyezést drágállja.

 

Mindez azt jelenti, hogy mivel 2004-től jelentősen csökkentek az internetezés költségei, és ezt a lakossági is érzékeli, a penetráció növeléséhez az internet megújulására, új tartalmakra van szükség - fogalmazott Duránszkai Gábor. A szakember úgy véli, ez már nem csak szabályozási, hanem társadalomkutatási kérdés is.

QP | Quality Placement