A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, ám 2011-ben ezt a feltételt eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését - emlékeztet a Népszava.

Ez a szabály 2015-től kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat, ugyanis ha a korábbi rendszer maradt volna érvényben, akkor 2015 és 2018 között plusz 6,5 százalékkal gyorsabban nőttek volna a nyugdíjak. A jelenlegi 135 ezer forint átlagnyugdíjjal számolva ez havi 7500 forint többletellátást jelentene, ami éves szinten 90 ezer forint.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

A vegyes indexálás teljes eltörlése miatt 2010 óta a nyugdíjasoknak az inflációhoz igazított emeléseken túl meg kell elégedniük a nyugdíjprémiummal, amit 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést produkáló években kapnak egyszeri juttatásként, illetve a jellemzően választási években osztogatott különféle utalványokkal. Ezek azonban mind egyszeri juttatások, vagyis nem épülnek be a nyugdíj összegébe, mint az év eleji emelések.

Ugyanakkor míg a 9000 forintos választási rezsiutalvány kifizetését egyszeri 20 milliárd forintból megússza a kormány, addig egy százaléknyi nyugdíjemelés minden évben plusz 29 milliárd forint kiadással járna, amit ki kellene majd fizetni a jövőben is. Ezért ódzkodik a kormány hozzányúlni a nyugdíjemelések szabályaihoz.