Tavaly a fogyasztói infláció végig meghaladta a középtávú célként kitűzött 3 százalékos értéket, és kívül esett a ±1 százalékos toleranciasávon is - értékelte a jegybank a 2007-es folyamatokat. Az éves átlagos infláció 2007-ben 8 százalék volt. A kiadott dokumentum leszögezi: a monetáris politika késleltetve fejti ki hatását az inflációra, a legerőteljesebb hatás 5-8 negyedéves késéssel jelentkezik, így 2007-es inflációs folyamatokat leginkább a monetáris tanács 2005 második felében és 2006 során meghozott döntései befolyásolták. 2005 vége és 2006 első fele kedvező inflációs környezettel volt jellemezhető, ami azonban hosszútávon fenntarthatatlan költségvetési politika mellett valósult meg. A nemzetközi tapasztalatok szerint a költségvetési kiigazítások között lényeges különbség van a tekintetben, hogy a kiigazításra hogyan kell a monetáris politikának reagálnia. A monetáris politika ezért kiváró álláspontra helyezkedett. A 2006 nyarán meghirdetett költségvetési kiigazításban jelentős szerepet kaptak olyan tényezők - az áfa és egyes hatósági árak emelése, ártámogatások csökkentése –, amelyek a 2007-es infláció megugrásához vezettek. A jegybank nem kívánta az árszintemelő intézkedések egyszeri, közvetlen hatásait semlegesíteni, mert az túlzott mértékű növekedési áldozattal járt volna. A monetáris tanács emiatt úgy döntött, hogy átmenetileg megengedi az infláció cél fölé emelkedését 2007-ben. Nem lehetett azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az áremelkedések tartósan is megemelhetik a várakozásokat, ami áttételes, elhúzódó inflációs következményekkel fenyegetett. Részben ennek megelőzése céljából, részben a kockázati felárak megemelkedése következtében a tanács az alapkamatot több lépésben, összesen 2 százalékponttal emelte - áll a visszatekintésben. A célnál magasabb inflációhoz a fiskális intézkedéseken kívül számos egyéb, előre nem látható sokk is hozzájárult. Ilyen volt az élelmiszerek áremelkedése, amely többek között a 2007-es rossz időjárási feltételekkel és a termékkör iránti globális kereslet élénkülésével magyarázható. A nemzetközi energiaárak emelkedése is inflációt gerjesztő hatású volt, különösen annak fényében, hogy az a hatóságilag szabályozott árakban is megjelent. A hatósági árintézkedések, és az energia- valamint az élelmiszerárak vártnál magasabb emelkedése nélkül az infláció az inflációs célt jóval kisebb mértékben haladta volna meg. Bár 2006-ban a jegybank nem kívánta az egyszeri és váratlan árszintemelő tényezők hatásait rövidtávon ellensúlyozni, később olyan monetáris politikát folytatott, hogy a célt meghaladó 2007. évi áremelkedés középtávon ne jelentkezzen az inflációs várakozásokban. Emiatt 2007-ben a jegybanki alapkamat folyamatosan meghaladta a korábbi piaci várakozásokat. A monetáris politika a jövőben is kitüntetett figyelemmel fogja kíséri az inflációs várakozások alakulását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy középtávon elérje az árstabilitást - szögezi le a közlemény.