Május második felére megteremtődnek az autópálya-fejlesztés finanszírozásának kötvénykibocsátásra vonatkozó feltételei - mondta Kóka János, a gazdasági és közlekedési tárca vezetője. A miniszter kifejtette, hogy a finanszírozás első, 1,5 milliárd eurós körében 320 millió eurót EIB-projekthitel biztosít - ezt az EIB már jóváhagyta -, a fennmaradó 1,18 milliárdot pedig kötvénykibocsátással fedezik. A minden bizonnyal euróban történő kötvénykibocásátás helyéről még nem született döntés, Luxemburgban, Frankfurtban vagy Londonban lesz az emisszió, ott, ahol a legnagyobb lesz a verseny - fejtette ki Kóka. A miniszter sem a kibocsátás pontos idejéről, sem a kamatfeltételekről nem számolt be. Várakozásai szerint nagy lesz a verseny a kötvényekért, ugyanis kedvező megtérülésű infrastruktúra-instrumentumról van szó. A finanszírozás említett első körét követően további 400 millió eurót vonnak be. Erre hitelfelvétel vagy kötvénykibocsátás formájában kerül majd sor, attól függően, hogy melyik lehet kedvezőbb konstrukciójú. A finanszírozási terv második eleme az Állami Autópálya Zrt. részleges magánosítása. Ennek során a kormány 30 milliárd forintnyi tőkét akar tőzsdei tőkeemeléses privatizációval bevonni. A NAPI Online kérdésére, hogy mekkora pakettet kívánnak a börzén értékesíteni, Kóka konkrétumot nem mondott, ám azt közölte: az a cél, hogy a 30 milliárd forint minél kisebb tulajdonhányad eladásával folyjon be. Hozzátette: várakozásai szerint 20-40 százalék közötti tulajdonrész értékesítésével valósulhat meg ez a terv. A privatizációs folyamatban intézményi befektetőkre és a hazai kisbefektetőkre is számítanak, de e téren ennél több részlet egyelőre nem ismert. A miniszter beszámolója szerint mostantól kb. 6 hónapra lesz szükség az ÁAK ilyen módon történő részleges privatizációjához. Hangsúlyozta: csak a fejlesztő és üzemeltető cég kisebbségi tulajdonrésze kerül magánkézbe, az autópályák továbbra is állami tulajdonban maradnak. (A Népszabadság korábban úgy értesült, hogy a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. többségét adnák el, bár az is felmerült, hogy csak a leánycég, az ÁAK kerüljön a parkettre.) A GKM vezetője úgy vélte, hogy ezzel a konstrukcióval a 2004-es átlaghoz képest 20 százalékkal tehető olcsóbbá a sztrádaberuházás. Kiemelte: ezzel a megoldással az államháztartási hiány nem csökken, viszont elhárul annak veszélye, hogy meg kelljen növelni a deficitcélt.