A Napi Gazdaság cikke

Kelet-közép-európai pénzügyi szervek közösen hívták fel a figyelmet a régió országainak különbözőségére szerdán, amire zuhanással reagált a magyar deviza, 312 forint feletti új csúcsot beállítva az euróval szemben. A forint árfolyama ugyanakkor már a közlemény megjelenése előtt elvált a többi régiós devizáétól, amiben piaci pletykák szerint az játszhatott szerepet, hogy az amerikai elnök keddi beszédében Ukrajna mellett hazánkat emelte ki különösen veszélyes országként.

A Napi által megkérdezett elemzők szerint a forint gyengülését nem lehet egyértelműen csak a tegnapi közlemények közötti huzavonára és kavarodására fogni. Nem nagyon szabad csodálkozni azon, ha a forint jobban gyengül a térségi devizáknál, annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban egy kalap alá vették az összes környező ország fizetőeszközét - tájékoztatott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A makroadatok összességét nézve ugyanis egyértelműen Ukrajna után a második legkockázatosabb állam Magyarország, sőt vannak olyan mutatók, amiben elsők vagyunk - mondta a Raiffeisen elemzője. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint azt is látni kell, hogy az elmúlt napokban kezdik külön kezelni a régió devizáit a külföldi elemzők, így a forint jelentősebb gyengülését nem lehet csak a közleményre fogni. Nem véletlen ugyanis, hogy a cseh korona már napok óta felülteljesíti a piacot, a helyi jegybank törekvésének megfelelően.

Hosszabb trend, vagy kilengés

Mindezek ellenére jelenleg nem lehet megmondani, hogy a szerdai fejlemények egy hosszabb trend kezdetét jelentik-e, vagy csak néhány napos kilengést. Egyértelmű a régió államainak az a törekvése, hogy elhatárolják magukat Magyarországtól, hogy a bennünket ért támadások ne fertőzzék meg őket - kommentálta az eseményeket Samu János, a Concorde elemzője, még azt megelőzően, hogy kiderült volna, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is az aláírók között van. Hozzátette: a reálgazdaságot tekintve sok a kapcsolat az országok között, a gazdaságok a nyugat-európai piacoktól erősen függenek, így a valódi szétválás nemigen megy.

Csehország álláspontja érthető, nekik van alapjuk az elkülönülés szorgalmazására, ám a fizetési mérleg hiányának felfutásával küzdő Románia és a devizahitel-állomány meglódulását konstatáló Lengyelország esetében már nem ilyen fekete-fehér a kép. Az elemzők abban teljesen egyetértettek, hogy most még nagyon nehéz megmondani, vajon egy hosszabb folyamat kezdődött-e el, vagy csak rövid ideig tart a forint különválása a régió többi devizájától.

Lapzártánkig egyébként a forint a napközbeni gyengülést gyakorlatilag visszaerősödte.

Előbb utóbb kiverik a biztosítékot

Abban is egyetértés van azonban, hogy a magyar jegybank előbb-utóbb intervencióval is védheti majd az árfolyamot. Nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik árfolyamszint lehet kritikus a lakossági devizahitelezés szempontjából, de már nagyon közel lehetünk hozzá - vélte a CIB elemzője. Jobbágy Sándor hozzátette: a jegybanknak valószínűleg több információja van a forint árfolyamának mozgása mögötti eseményekről, így vélhetően tudni fogja, mikor kell és szabad belépnie, de vélhetően ez 320 forint közelében lehet.

Török szerint a gyengülés a korábbi sáv szélénél, 324 forintnál már kiverheti a biztosítékot a jegybanknál, így ezen a szinten már biztosan "nehéztüzérséget" is bevetnek a magyar deviza védelmében. Elképzelhető azonban, hogy már ennél gyengébb árfolyam mellett is lesznek "előőrsök", vagyis beavatkozások. A Raiffeisen elemzője a jelenlegi helyzet ellenére optimista a jövőt illetően, véleménye szerint ugyanis az év derekán fordulat jöhet a világ hangulatában. Török szerint a devizapiacokon és a tőzsdéken is megfordulhat a pánikhangulat - hogy pontosan mikor, nem tudni -, így az év végére 270 forintra várják az euró árfolyamát.