A Fővárosi Munkaügyi Bíróság csütörtökön hozott ítéletet a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének tavaly áprilisi menesztése ügyében. Vukovich Gabriella, volt elnökhelyettes a NAPI Online-nak elmondta: bár még nem kapta kézhez a bíróság írásbeli ítéletét, a szóbeli indokolás gyakorlatilag megegyezett a volt KSH-elnök, Mellár Tamás, illetve Soós Lőrinc, volt koordinációs elnökhelyettes pereiben hozott indokolással. "A bíróság kimondta, hogy a KSH-elnökhelyettesek kinevezésére a Statisztikai Törvény az irányadó, amely rögzíti, hogy a KSH elnökét és elnökhelyetteseit hat évre nevezi ki a miniszterelnök" - mondta Vukovich Gabriella.

Vukovich Gabriella kiemelte: a bíróság érvei között szerepelt az is, hogy a KSH elnökhelyettesét éppen azért nevezik ki hat évre, hogy a négyéves kormányzati ciklusoktól függetlenül lássa el feladatát. A nemzetközi statisztikai és demográfiai közéletben elismert szakember, akit az ENSZ, az Európai Unió és az Európa Tanács rendszeresen felkér a magas szintű szakmai bizottságokba, tanácsadó testületekbe, egyelőre nem kíván visszatérni a KSH berkeibe. Mint mondta, számára az ítélet elsősorban erkölcsi elégtételt jelent. "A bíróság ítélete megerősített abban, hogy egy demokratikus jogállamban senki sem járhat el törvényellenesen. Másrészt abban is megerősített, hogy a KSH-nak szakmailag önálló intézménynek kell lennie, amelynek függetlenségét törvény garantálja" - mondta el a szakember, aki nem kívánta kommentálni sem a felmentésének lehetséges okaira, sem pedig a KSH jelenlegi szakmai színvonalára vonatkozó kérdéseket.

„A hat év az egy csak sor a törvényben"

A KSH lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az elnökhelyettesek felmentésére nem szakmai vagy politikai okokból került sor, hanem a szervezet átalakításával megszűnt feladatkörük, miután a négy elnökhelyettes feladatát jelenleg két elnökhelyettes látja el.

A KSH köreiből származó információnk szerint ugyanakkor a két elnökhelyettes felmentéséhez részben személyes, részben politikai okok vezettek. A hivatal belső működését jól ismerő forrásunk szerint a felmentések szellemi atyja a jelenlegi KSH elnök, Pukli Péter volt, aki még Katona Tamással (jelenleg pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár) együtt érkezett a hivatal felső vezetésébe 95-ben, ám három évvel később az Orbán kormány – politikailag hasonlóan botrányos körülmények között – leváltotta. A KSH vezetőinek határozott időre történő kinevezéséről szóló törvényi passzus – az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokon megfogalmazott bizottsági és tagállami kritikák nyomán – csak 1999-ben született meg.

A hivatalból származó információnk szerint az elnökhelyettes felmentésével Pukli egyrészt „személyes revansot” vett a "tudományos életben sikeresebb" Vukovichon, másrészt korábbi elbocsátásáért vágott vissza. (Vukovichot még Orbán Viktor nevezte ki 1998-ban, a KSH-ról szóló törvény módosításával 1999-től hat évre.)

Számgyárt csinálnak a hivatalból?

Forrásunk szerint Pukli elnöksége óta a hivatalban feszült a hangulat, az emberek féltik az állásukat, a munkakörülmények, munkafeltételek megnehezedtek. Egyesekben aggodalmat kelt az is, hogy a vezetők állítólag egyre gyakrabban kozmetikázzák kézi vezérléssel a politikailag kényes adatokat.

Igaz, utóbbi körben pusztán egyetlen bizonyított eset áll rendelkezésre, amit egyébként maga a KSH is elismert. Mint azt Zsidai András, az Élet és Irodalomban megjelent riportjában írta, a KSH által kiadott Magyarország füzetből az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium felső köreiből érkezett utasításra kihagyták a kormányra nézve hátrányos egészségügyi adatokat. A KSH Elnöki Titkárságának közlése szerint viszont a hivatal csak azt ismeri el, hogy a Magyarország füzet egy oldalát „átszerkesztették”.

Egyetlen vesztes létezik: a KSH

Pukli Péter, a KSH jelenlegi elnöke a közelmúltban elbocsátotta a tájékoztatási osztály két vezetőjét, Szabó Istvánt és Friss Pétert is. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a személyi döntésben egy olyan statisztikai jelentés játszhatott szerepet, amelyben a hivatal elismerte, hogy a költségvetés hiánya meghaladta az éves előirányzatot. (A KSH Elnöki Titkárságának közlése szerint ugyanakkor mindössze annyi történt, hogy a közlemény összefoglalójából hiányzott a költségvetés elől a „központi” szó). Sokan ezért állítják: a KSH nemzetközi hitele, szavahihetősége forog kockán. Úgy tűnik, hogy egyelőre egyik politikai oldal sem tud ellenállni a kísértésnek, hogy kiterjessze a befolyását a független, szakmailag önálló intézményre.

(A fentiekkel kapcsolatban természetesen Pukli Péter véleményére is kíváncsiak voltunk, ám a KSH elnökét az elmúlt napokban tett többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérnünk.)