Az elmúlt hetek időjárása hívta fel a figyelmet arra, hogy mekkora környezeti terhelést okoz a jeges utak vegyszerekkel történő síkosság-mentesítése. A jelenleg leggyakrabban használt szórósó nemcsak a járműveknek és az úttartozékoknak ártalmas, de káros az élővízre, a növényzetre és a talajra is. Fodor Gábor ezért a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz fordult, hogy kezdeményezze a közutak téli síkosság-mentesítési szabályozásának felülvizsgálatát. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem tartalmaznak érdemi környezetvédelmi előírásokat és korlátozásokat. A zöldtárca által kezdeményezett munkacsoport feladata lesz annak kidolgozása, hogy a közutakon milyen vegyi anyagot és alkalmanként milyen mennyiségben lehet felhasználni a különböző síkossági fokozatok esetében. Az ún. "Fehér utak" program keretében a két tárca szakemberei azt is feltérképezik, hogy mely esetekben elengedhetetlen a jégolvasztás, és melyek azok az utak, ahol vegyszerek használata nélkül, hókotrással vagy alternatív érdesítő anyagokkal is megoldható az utak biztonságos síkosság-mentesítése. A cél az, hogy csak annyi jégolvasztó vegyszer kerülhessen az utakra, amennyi feltétlenül szükséges, és így lehetőség szerint növekedjen a fehér utak száma. Fontos szempont lesz az is, hogy a sózást elkerüljék az érzékeny és védett természeti területeken, értékes vízbázisok környezetében, továbbá az olyan területeken, ahol sózásra érzékeny növényfajok fordulnak elő. A környezetvédelmi tárca a lakosság figyelmét is felhívja arra, hogy a házak körül olyan alternatív csúszásgátló megoldásokat alkalmazzanak, mint a homok, kőzúzalék, faforgács, fűrészpor, fahamu nádfonat, vagy az apró szemcséjű murva. Az ipari felhasználásban pedig a környezetkárosító nátrium-klorid helyett alternatív olvasztó anyag lehet a kalcium-klorid, a magnézium-klorid, illetve ezen sók és homokok keverékei, vagy a tömény nitrogénes oldatok, illetve eredményesen alkalmazhatók érdesítő csúszásmentesítő anyagok is.