Nagyot ugrott Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb versenyképességi ranglistáján: hazánk egy tizedet javított pontszámán, 4,3 pontra, ezzel egy év alatt 9 helyet lépett előre, így a globális rangsorban 137 országból a 60. helyre került. Az EU 28-ban a 24. legversenyképesebb tagállamnak számít.

A hazai felmérést végző Kopint-Tárki Zrt. értékelése szerint ezzel az eredménnyel Magyarország újra felzárkózott a kelet-közép-európai régióhoz. Ugyanakkor a kutatók megjegyzik, hogy bár a visegrádi országoktól még így is jelentősen elmarad az eredmény, legalább a versenyképesség szerkezete újra közelít a régióhoz, a hatékonyságnövelő tényezőkben pedig versenyképes. A régióban a legversenyképesebb a cseh gazdaság, a magyarról viszont az mondható el, hogy egyetlen pillérben sem számít a legjobbnak, viszont egyben - a felsőoktatás és szakképzésben - a legrosszabb.

QP | Quality Placement

Célirányos műtét?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eredményt kiugró javulásként értékelte az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve, mondván: ez az eddigi legnagyobb, egy év alatt mért előrelépés a listán, amely az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte. A tárcavezető szerint ez nagyban köszönhető a kormány által tavasszal életre hívott Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak, miután Varga szerint a tanács jól mérte fel azokat a területeket és gazdasági javaslatokat, amelyek rövid távon is érdemben képesek javítani az ország versenyképességén. Megjegyezte, hogy a tanács javaslatára több olyan jogszabály-módosítást fogadott már el az Országgyűlés, amely az ország versenyképességének erősítését, az állami szolgáltatások javítását szolgálja.

Értékelése szerint Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált 12 terület közül 8 javult, a legnagyobb előrelépést a Pénz- és tőkepiacok fejlettségénél mérték, amelyben Varga szerint meghatározó szerepet játszott többek között a devizahitelek korábbi forintosítása és az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése. Az Innováció (18 helyezésnyi javulás) és a Technológiai háttér (14 helyezésnyi előrelépés) területén bekövetkezett jelentős javulást pedig a kormány kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző programjainak, illetve a beszállítói hálózatok fejlesztésére irányuló törekvéseknek tulajdonította. A Munkaerőpiac hatékonyságánál elért 9 pozíciós javulásban nagy szerepet játszik a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése - tette hozzá Varga.

Sehol sincs versenyelőny

Az összesített pontszám szerinti előrelépésnek kétségtelenül lehet örülni, de a részletes elemzésből azért nagyon komoly problémák kerülnek elő. Kiderül például, hogy bár 9 helyet lépett előre Magyarország, de nem igazán rendelkezik versenyképességi előnnyel egyetlen pillérben sem.

A WEF elemzése szerint a magyar versenyképesség legnagyobb problémája egyértelműen a fundamentumokban keresendő, azaz főleg az oktatásban és az intézményrendszerben. A leggyengébb pontnak a kormányzati kontraszelekció számít, az, hogy a közbeszerzéseknél egyes vállalatok kivételezett helyzetben vannak. A Kopint-Tárki kutatói szerint ennek tudható be, hogy az igazságszolgáltatási rendszer is sok kritikát kapott, illetve ennek eredménye, hogy a politikusokba vetett bizalom a világon nálunk az egyik legrosszabb.

Az intézményrendszer állapotának róható fel továbbá, hogy a vállalatok sem mindig viselkednek etikusan, ráadásul egyes ágazatokban erős a koncentráció, így a fogyasztók nem tudnak más termelőre/szolgáltatóra váltani.

Az oktatás színvonala borzasztó

A WEF elemzése szerint az oktatás színvonala - az általános iskolától a felsőoktatásig - súlyos problémát mutat. Ezzel kapcsolatban a szakértők megállapították:

  • európai viszonylatban magas az iskolát elhagyók aránya;
  • a tankötelezettségi kor leszállítása nem tett jót az átlagos iskolázottsági szintnek;
  • az oktatási intézmények és a tananyag digitalizálása lassan halad;
  • a magyar egyetemek színvonala nem üti meg az európai mércét,
  • így az egyébként képzettnek minősülő munkaerő sem éri el az átlagos nyugat-európai szintet, mivel a legfrissebb tudáshoz a többség jellemzően nem fér hozzá - és ugyanez igaz a szakképzésre is.

Mindezek egyik következménye, hogy a magyar munkaerő termelékenysége nagyjából fele az EU-15-ök átlagának. Továbbá a magyar gazdaság nem képes a magyar tehetségeket megtartani és külföldieket sem tud idevonzani.

A WEF elemzése továbbá megállapítja, hogy az infrastrukturális helyzetünk alig javult az elmúlt években.

A nagybefektetőkért mindent!

A magyar kormány viszont sokat megtesz a tőke bevonzása érdekében, melynek az az eredménye, hogy a nagybefektetők számára ideális feltételeket biztosít. A jó hitelképességű vállalatok könnyen kapnak hitelt, az alacsony kamatkörnyezet miatt a befektetések megtérülése nagyobb, mint korábban és a bankrendszer is jó állapotban van.

Szintén pozitívumként említhető a WEF felmérése szerint:

  • Magyarország biztonságos országnak számít;
  • a közegészségügy (amely nem összekeverendő az egészségügyi-rendszerrel - a szerk.) világszínvonalú;
  • az uniós tagság miatt jelentős kereskedelmi előnyöket élvez Magyarország harmadik országokkal szemben.

A friss analízis készítői szerint jó hír, hogy - kismértékben ugyan -, de javult az ország innovációs kapacitása, amit a kutatók annak tulajdonítanak, hogy a krónikus szakképzett munkaerőhiány miatt a vállalatok rákényszerültek arra, hogy javítsák termelékenységüket.

Nem kell elszállni magunktól!

A hazai felmérést végző Kopint-Tárki tudományos munkatársa, Vakhal Péter felmérés bevezetőjében a magyar eredményekkel kapcsolatban megjegyzi:

a tavalyi mélypont után most némileg korrigált a rendszer, amit apró sikerként foghatunk fel. Ám az út még nagyon hosszú, az ország továbbra is a régió perifériáján helyezkedik el, sok javítandó és megváltoztatandó tényező van.