A munkaadók azzal kezdték az OÉT ülését, hogy az oldal nevében Dávid Ferenc, a VOSZ alelnöke felolvasta saját álláspontjukat. A GDP 0,9 százalékos csökkenése, a termelékenység 0,5 százalékos növekedése, a vállalkozásoknál a foglalkoztatás további 1,8 százalékos csökkenése és az infláció 4,3 százalékos mértéke mellett a minimális bér 73 ezer forint, a bérminimum pedig az ideivel azonos legyen, 87,5 ezer forint. A szöveg felolvasása után egy kicsit meglepődött Csizmár Gábor államtitkár, mondván sosem alakulhat ki konszenzus, ha 16-féle szöveggel állnak elő a felek. A hatékony tárgyalások érdekében inkább egy közös szöveget kellene kialakítani - mondta.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint pedig pár dolog kimaradt a szövegből. Így az adórendszer nyújtotta lehetőségek kezelése. Egy átlagos évben el lehetne ezt fogadni, de most biztosan nem, hiszen a béremelés, bérköltségi forrásoldal teljesen hiányzik. Ez főleg azért lenne fontos, mert a felhördülést kiváltó 90 ezer forintos bérminimum esetében is keletkezik a vállalatoknak megtakarítása a járulékcsökkentés révén.

Dávid szerint nem lehet mechanikusan átváltani a járulékcsökkentést béremelésre, főleg azért, mert ebbe a számításba nincs beleszámítva például a cafetéria adóztatása vagy a rehabilitációs járulék megemelése. Arról nem is szólva, hogy egy vállalkozás a járulékcsökkentésből származó plusz egy részét visszaforgassa fejlesztésekre. Ha ehhez ragaszkodnak a szakszervezetek, akkor biztosan nem lesz megállapodás. Ráadásul, a szakszervezetek ki sem alakították saját véleményüket a kormány munkaanyagáról, ehhez képest nekik roppant sürgős a bérmegállapodás.

Csizmár azt kifogásolta, hogy a munkaadók véleménye, amely figyelmen kívül hagyja az adócsökkentést, tarthatatlan. Valamilyen formában ezt is bele kell venni a megállapodásba, ha nem is úgy, hogy azt egy az egyben be kell számítani. Az sem szerencsés, hogy egyelőre bizonytalan prognózisokat - foglalkoztatás csökkenése - is szerepeltet a munkaadói oldal a megállapodásban.

A szakszervezetek szerint nem arról van szó, hogy egy az egyben béremelésre kell fordítani a járulékcsökkentésből származó pluszt, de azért arról mindenképp egyezkedni kell, hogy milyen arányban lehet ezt a forrást megosztani a munkavállalók és a munkáltatók között. Valamilyen formában a munkaadók egyébként hajlandók belevenni efféle elemet a szövegbe - mondta Dávid.

Ezt követen annyi tisztázódott, hogy ma sem állapodnak meg, és hogy a szakszervezeteknek kevés a 73 ezer forint, a szakmunkás bérminimum esetében pedig nagyon messze vannak még az álláspontok - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, hozzátette emellett azt is, hogy százalékos szintű emelésről is tárgyalni kell. Az igazságos az lenne, ha a reálbérkövető emelést határoznának meg.

Egyszer már megpróbálták a felek ezt a megoldást alkalmazni, ám akkor nem sikerült a végeredmény túl jól - mondta Csizmár. Most ez egy kicsit úgy tűnne, mintha az országos szintű megállapodás kialakítását egyszerűen áttolnák a feladatot a helyi szervezetekre, ami nem lenne jó.
QP | Quality Placement