Orbán Viktor miniszterelnök az új Agrárkamarával való együttműködéséről szóló megállapodás aláírása után megerősítette korábbi nyilatkozatát, hogy a kormány célja - "miután megnyert minden fontos agrárcsatát" - a magyar agrárium struktúrájának olyan átalakítása, amiben a jelenlegi 50 százalékról 20 százalékra szorítják le a "nagybirtokok" arányát - véli a MOSZ, amely tiltakozik a miniszterelnök nyilatkozata ellen.

Az 50 százalék ma is csak a termőföld használatából való részesedésre igaz, mert egyébként a mezőgazdasági árutermelés zömét - így különösen az állati termékeket - a társas gazdaságok állítják elő. A termőföld használatából való részesedésük csökkentésére és ezzel persze az árutermelés csökkentésére már készen áll az eszköz, az elfogadás előtt álló törvény a termőföldek tulajdonához és használatához jutás szabályozásáról, ami lényegében az állam akaratától teszi függővé, hogy ki juthat a termőföld használatához - mutat rá az érdekvédelmi szervezet. A szabályok a társas vállalkozások számára a jövőben szinte elérhetetlenné teszik a földet, így csak idő kérdése, hogy mikor szorulnak ki a termelésből - hívják fel a figyelmet.

A MOSZ véleménye szerint a demokratikus jogállamban nem lehetne törvénnyel eldönteni, hogy a gazdaság melyik szereplője kap esélyt a működésre és melyiknek nincs helye tovább. A történelem beigazolta, hogy az irányított átalakítás hosszú távon soha nem működőképes és csak jelentős károkkal lehet visszatérni a gazdasági realitásokhoz.

Új elem, a 20 százaléknyi nagyüzem

Új elem a miniszterelnök nyilatkozatában, hogy a 20 százaléknyi "nagyüzem" sem a vállalkozói szférához tartozna, hanem "jellemzően" állami tulajdonban álló mintagazdaságként működnének. A mezőgazdaság eddigi feldarabolása, "kisgazdásítása" mellett tehát megjelent a centralizálás, az államosítás szándéka is - véli a szervezet. Mivel ma Magyarországon igazi nagyüzemnek csak a volt állami gazdaságok privatizált utódai számíthatnak, amelyek közül egy tucatnyinak az előző Orbán kormány adta 50 évre az általuk használt földet, kérdéses, hogy miként és milyen áron lehet ezekből ismét állami tulajdon? - olvasható a közleményben.

A ma működő társas vállalkozások többsége - a korábbi termelőszövetkezetek utódai vagy inkább maradékai - messze vannak attól, hogy nagyüzemnek legyenek tekinthetők, így egyértelmű, hogy a miniszterelnöknek nem a méretükkel, hanem a működési formájukkal, a társas gazdálkodási formával van baja - véli a MOSZ.

A szervezet szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a családi gazdálkodás illúziójára épülő és az állami tulajdonú nagyüzemekkel irányított mezőgazdaságban nincs helye a valódi versenyszférának, még kevésbé a sikeres múltra emlékeztető vállalkozásoknak. "A MOSZ, mint a társas vállalkozások érdekképviselete, a kormány politikai felelősségére figyelmeztetve tiltakozik a tagszervezetei jövőjét, a tulajdonosaik és alkalmazottaik megélhetését veszélyeztető erőszakos átalakítási szándékok és deklarációk ellen" - áll a közleményben.