Amennyiben a svájci jegybank növelni kényszerül alapkamatát, az újra erősítheti a frankot, ami hiábavalóvá teheti az exportőröket segítő eddigi politikáját.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint az SNB kínai stílusú monetáris politikát folytatott: 2009 márciusa óta ismétlődő frankeladásokkal négyszeresére növelte külföldi devizatartalékait, hogy fékezze a hazai deviza felértékelődését.

Ez alatt az idő alatt Kína 28 százalékkal bővítette saját tartalékait.

A jegybank csak az első félévben 14 milliárd frankot (13 milliárd dollár) veszített devizaállományának értékéből - ami teljes eszközállományának öt százaléka -, de megérte: az ország exportőrei bővíteni tudták külföldi eladásaikat és a feldolgozóipar a valaha mért leggyorsabb ütemben bővült júliusban - az ágazat PMI-je több mint egy ponttal, 66,9 pontra nőtt az elmúlt hónapban.

Az SNB monetáris politikája nagyon sikeresnek bizonyult, még ha extrém lépéseket is tartalmazott - mondta a hírügynökségnek David Kohl, a 120 éves Julius Baer Holding AG bank közgazdásza.

Az SNB júniusban jelezte, hogy kész lezárni a frankeladásokat, ám azzal a kockázattal néz szembe, hogy tovább erősödik a nemzeti devizára ható felértékelődési nyomás.

Ha a devizavásárlások felújítása mellett dönt, akkor végleg elveszhet egyfajta macska-egér harcban a spekulánsokkal, továbbá kiteszi magát a valutatartalékok további leértékelődésével járó veszteségeknek.

Emellett ha túl sokáig tartja a jelenlegi 0,25 százalékon alapkamatát, akkor növekedésnek indulhat az egyelőre gyenge infláció - júliusban éves összehasonlításban mindössze 0,4 százalékkal mentek feljebb az árak Svájcban -, ami végül mégis kamatemelésre kényszerítheti, felélesztve a befektetők érdeklődését a frank iránt.