A jegybank alap-előrejelzése szerint - amely szokás szerint változatlan rövid kamat- és árfolyamszint feltételezésével készült - hosszabb távon 3 százalék körül stabilizálódó infláció és lassuló gazdasági növekedés várható. Az államháztartás és a folyó fizetési mérleg tartósan magas hiánya ugyanakkor továbbra is megkérdőjelezi a makrogazdasági pálya fenntarthatóságát. A februári előrejelzéshez képest nőtt az MNB inflációs várakozása. Az idénre 1,0 százalékos magindexet és 2,1 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizálnak a jegybank szakértői, szemben a korábban jósolt 0,9 és 1,3 százalékkal. Feljebb srófolták a 2007-es várakozást is, a magindex esetében 2,8-ról 3,4-re, a fogyasztóiár-index esetében pedig 2,8 százalékról 3,3-re. Közzétették a 2008-as előrejelzést is, akkor 3,3 százalékos magindex és 3,2 százalékos fogyasztóiár-index várható. A gazdasági növekedésre vonatkozó prognózist ugyanakkor 2006-ra vonatkozóan 0,1 százalékponttal 4,5 százalékra, 2007-re vonatkozóan pedig hasonló mértékkel 4,2 százalékra csökkentette. 2008-ra 3,8 százalékos tempót valószínűsít az MNB. Az MNB szakértői hozzáteszik: a bemutatott makrogazdasági pálya érdemben függ egy esetleges költségvetési kiigazítás szerkezetétől. Az MNB májusi inflációs jelentésében felvázolt gazdasági tendenciák szerint a jövő évben várható emelkedését követően az infláció középtávon összhangban lehet az árstabilitással, a 3 százalékos cél közelébe csökkenhet. A monetáris tanács megítélése szerint ugyanakkor a jövőbeni kormányzati intézkedések és azok szerkezete, illetve piaci fogadtatása az inflációs folyamatokat az előrejelzettől eltéríthetik - derül ki a testület állásfoglalásából. Az elmúlt hónapok adatai alacsony inflációs környezetről tanúskodnak. A inflációs trend mutatói szerint nincs egyértelmű jele inflációs nyomásnak a magyar gazdaságban; áprilisig nem következett be fordulópont a tavalyi évre jellemző folyamatokhoz képest. Számos folyamat az infláció határozott emelkedésének irányába mutat, más tényezők azonban ezzel ellentétes, fékező hatást gyakorolnak - fogalmaz az állásfoglalás. A testület ezzel kapcsolatban a legfontosabb inflatorikus tényezőknek továbbra is a korábbi időszaknál tartósan gyengébb árfolyamot és a magas olajárat tartja, és kockázatot jelent a minimálbér év eleji emelése is. Az áfa-csökkentés vártnál kisebb dezinflációs hatása, illetve a hagyományosan volatilis zöldségárak elmúlt hónapokban tapasztalt meredek emelkedése középtávon nem okoz inflációs nyomást, ezért a monetáris politika szempontjából kisebb jelentőségű. A mérsékelt infláció irányába ható legfontosabb tényező ugyanakkor a piaci szolgáltatások év eleje óta határozottan lassuló árnövekedése. Kedvező jel továbbá az inflációs várakozások alacsony szintje. Az inflációt fékező folyamatok figyelhetők meg a munkapiacon is. A versenyszféra termelékenységének növekedésével párhuzamosan a munkakereslet a munkakínálatnál visszafogottabban bővül, ami elősegíti az alacsonyabb inflációs környezethez történő béralkalmazkodást. A magyar gazdaság számottevő egyensúlyi kockázatai miatt nem elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy az inflációs jelentésben vázolttól eltérő módon kerül sor – akár gazdaságpolitikai, akár piaci eredetű – korrekcióra, ami jelentős mértékben megváltoztathatja a reálgazdasági kilátásokat. A nemzetközi tőkepiacokon az elmúlt hónapokban megnövekedett a volatilitás, ami a feltörekvő piaci eszközárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az ingadozások önmagukban nem jelentenek veszélyt az inflációs célokra nézve, de amennyiben megnő a kockázata annak, hogy a globális folyamatok tartósan eltérítik a hazai inflációt a céltól, a monetáris tanács döntéseiben ezt figyelembe veszi - szögezi le a dokumentum.
QP | Quality Placement