Ez év novemberében eddig nem látott mélypontra, 19,2 százalékra zuhant a pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya a hazai, 15-69 éves népesség körében - derül ki a GfK Hungária friss felméréséből. A kutatások 1995-ös kezdete óta nem mértek ilyen alacsony arányt - 2004-ben még a lakosság bő egyharmadának voltak pénzügyi megtakarításai.

Érdekes, hogy bár a híradások szerint a háziasszonyok rávetették magukat az OTP-részvényekre és sokakat vonzanak az égbe szökő betéti kamatok, e változások még nem érintenek annyi embert, hogy az megjelenne a GfK statisztikájában. A válság jelei egyelőre nem késztették arra a magyar lakosságot, hogy lényegesen és tevőlegesen átalakítsa megtakarításai szerkezetét, de az attitűd és a szándék már megváltozóban van, így a következő hónapokban érzékelhető elmozdulás várható.

Jelentős mértékben változtak viszont a megtakarítással rendelkezők céljai, ami a bizonytalan jövőtől való félelem növekedésére utal. Előtérbe került, az első félévi 58 százalékról 68 százalékra ugrott ugyanis a váratlan kiadásokra tartalékolók aránya, a nyugdíjas évekre 39 százalék spórol (az első félévi 31 százalék után), míg a gyermekek jövőjére félretevők aránya 2 százalékponttal 37 százalékra csökkent.

Látványosan zuhant - 10-ről 6 százalékra - azok aránya, akik autóvásárlás miatt takarékoskodnak. Úgy tűnik, hogy a lakhatási igényeket is visszafogták a polgárok, hiszen míg lakásvásárlásra a 20 százalék helyett már csak 14 százalék spórol, addig otthona felújítására 21 százalék után 25 százalék tesz félre. (Csökkent az üdülési célra, illetve nőtt a műszaki termékek vásárlása miatt takarékoskodók aránya, de ez jobbára szezonális hatással magyarázható, hiszen a téli szezonban kevesebben utaznak, de többen vesznek nagyértékű termékeket karácsonyra.)

A reálkereset és fogyasztás visszaesése közepette egyébként már egy évvel ezelőtt meglepő fordulat történt. Míg a tartós fogyasztási cikkek esetében korábban sem volt ritka az, hogy megvásárlásukat hitelből finanszírozták, addig 2007 végén új elemként jelent meg, hogy sokan már a napi fogyasztási cikkek beszerzésére is kölcsönt vettek fel.

A bankok iránti bizalom nem rendült meg: továbbra is 48 százalék bízik a hazai hitelintézetekben, miközben a bizalmat vesztettek aránya csak kismértékben nőtt, 17-ről 21 százalékra. Ennek ellentmondani látszik, hogy a 2008 első félévi 46 százalékról novemberre 60 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fennáll annak veszélye, hogy egy esetleges bankcsőd miatt sokan elveszíthetik megtakarításaikat - az ilyen eseményt lehetetlennek tartók súlya ezzel párhuzamosan 25-ről 15 százalékra esett.

Bár mint említettük, még a kivárás jellemző, egyre többen figyelik a megtakarítási lehetőségek változását. Ezt az is jelzi, hogy az első félévi 23 százalékról novemberre 27 százalékra nőtt azok aránya, akik a pénzügyek terén jól informáltnak érzik magukat.
Érezhetően nőtt a kockázati étvágy: az első félévi 6 százalékról szeptemberre 4 százalékra csökkent, majd novemberre 8 százalékra ugrott azok aránya, akik a befektetések terén a legkevésbé sem a biztonságra, hanem a nagy hozammal kecsegtető rizikós lehetőségekre vadásznak. Ezzel együtt a legbiztonságosabb befektetéseket preferálók aránya 77-ről 80 százalékra emelkedett.
QP | Quality Placement