Jelentősen bővült a külkereskedelmi forgalom, előzetes adatok szerint a január-márciusi időszakban az export értéke 22, az importé pedig 19 százalékkal nőtt éves szinten. A becsült adatokkal kiegészített kivitel 2640 milliárd forintot, a behozatal 2840 milliárd forintot tett ki. A negyedéven belül márciusban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét. A külkereskedelmi mérleg első negyedévben keletkezett hiánya nem változott számottevően a megelőző év azonos időszakához képest. Az import márciusi felpörgése főként a nagyvállalati kör európai uniós csatlakozást megelőző taktikai célú készletfeltöltésével, a negyedéves elszámolásokhoz kapcsolódó árumozgásokkal, és kisebb részben a fogyasztási célú behozatal növekedésével magyarázható. Az év első negyedében a forint 5 százalékkal gyengült a megelőző év azonos időszakához képest. Az euróhoz viszonyítva 7 százalékos leértékelődés, a dollárhoz képest viszont 8 százalékos erősödés volt tapasztalható. Valamennyi árufőcsoport kivitele jelentősen bővült. Az exportnövekedést a gépek és szállítóeszközök dinamikus, 25 százalékos forgalombővülése alapozta meg. Ebben fontos szerepe volt a kétharmadával megnövekedett mobiltelefonexportnak, a belső égésű motorok és motoralkatrészek 20 százalékos bővülésének, valamint annak, hogy negyedével nőtt az elektromos alkatrészek és ezzel együtt a híradástechnikai készülékek alkatrészei, részegységei forgalma. Dinamikusan bővült a gyógyszerexport, illetve a szakmai és tudományos műszerek kivitele (41, illetve 34 százalékkal), a ruházati cikkek forgalma ugyanakkor 3 százalékkal mérséklődött. A kivitel 5 százalékát jelentő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport termékeiből 12 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. A behozatal több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 21 százalékos növekedést mutat. A már az exportban is kiemelt elektromos alkatrészek importja 27 százalékkal bővült, a belső égésű motorok exportját megalapozni képes gépjárműmotoralkatrészek behozatala pedig több mint ötödével bővült. A feldolgozott termékek importjának növekedésében a termelésben továbbfeldolgozásra kerülő termékek (színesfémek, fémtermékek) behozatali többlete mellett a fogyasztási célú import is szerepet játszott. Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók behozatalának értéke nem változott; a forgalom idén is 190 milliárd forint körül alakult. A külkereskedelmi mérleg hiánya az előző év első negyedévivel csaknem megyező, de az idei jelentős forgalomnövekedés miatt az exporthoz viszonyított aránya jelentősen (becsléssel kiegészített adatok szerint 2,5 százalékponttal) javult. A mérleghiány alakulását befolyásoló tényezők közül az exportcélú termeléshez kapcsolódó aktívum növekvő mértéke figyelemreméltó.