Parragh László emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány eskütételekor három célt fogalmazott meg: a költségvetési egyensúly helyreállítását, a gazdaság dinamizálását és az ország iránti bizalom helyreállítását. Az első cél - bár súlyos áldozatokkal - de sikeres volt. A program lényegi elemeit Oszkó Péter pénzügyminiszter, korábban a Reformszövetség munkacsoportjának vezetőjeként dolgozta ki, és ezt sikeresen érvényesítette kormánytagként.

Kifejtette: a legnagyobb baj, hogy a strukturális reformok ismét elmaradtak. A kiadási szerkezet megmaradt, csak összességében kisebb. A rendszerek változatlanok: rossz hatásfokuk, pazarlásuk olyan, mint a múltban - vélte. Mint mondta, az ország elindult az egyensúly irányába, de ez a pálya nem fenntartható. A forráskivonás ideig-óráig pozitív számokat eredményez, azután azonban pangás, majd éves távlatban újabb válság következik. A kitörés nem képzelhető el a gazdaság körüli struktúrák átalakítása nélkül - közölte Parragh László.

A kamara elnöke szerint a felemás helyzetre jellemző, hogy sikertelennek bizonyult a gazdaság dinamizálása. 2009-ben a reálgazdaság visszaesése 8,5 százalék, jövedelempozícióinak romlása 2009 és 2010-ben 1200 milliárd forint.

A Bajnai-kormány ígérete - miszerint helyreállítja az ország hitelességét - jelentős mértékben teljesült. Ennek ellenére azonban még mindig Magyarország a legdrágábban finanszírozott ország a térségben és a hitelminősítők többsége nem javított az ország megítélésén.

Az elnök szerint a kormányzati állításokkal szemben Magyarországot súlyosan érintette a világgazdasági válság. Mint jelezte, sajnos e tekintetben igazolódtak az MKIK előjelzései, az exportpiacok leállása, visszaesése végigsöpört a magyar gazdaságon. Mintegy 150 ezer ember veszítette el az állását, a munkahelymegőrző támogatások csekély hatásfokkal működtek - mondta Parragh László.