A végleges adatok szerint az elmúlt évben 4,0 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) - jelentette a KSH. A negyedik negyedévi ütem 3,8 százalék lett, szemben a korábban közölt 3,7 százalékkal. A gazdasági növekedést a termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok, azon belül is a mezőgazdaság teljesítménynövekedése húzta, míg a felhasználási oldalon - az elemzői várakozásoknak megfelelően - az export adta a lendületet. A bruttó felhalmozás és a háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP bővülési ütemének, a közösségi fogyasztás pedig tovább csökkent. 2004-ban a GDP értéke folyó áron 20 216 milliárd forint volt.

 

Termelési oldal

 

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 9,4 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben, 8,5 százalékkal az év egészében. A negyedik negyedévben is a mezőgazdaság teljesítménye emelkedett a legnagyobb mértékben (42,9 százalék), egyes növények kimagasló terméseredményének köszönhetően. Az ipar hozzáadott értéke a GDP növekedéssel megegyező mértékben, 3,8 százalékkal emelkedett. Az építőipar 4,8 százalékos növekedést mutatott.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2004 IV. negyedévében 2,3 százalékkal, az év egészében 2,5 százalékkal emelkedett. A negyedik negyedévben a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág hozzáadott érték növekedése (5,3 százalék) haladta meg számottevően a GDP növekedési ütemét.

 

Felhasználási oldal

 

A negyedikg negyedévben a termékek és szolgáltatások kivitele lényegesen gyorsabban bővült (14,0 százalék), mint a behozatal (9,5 százalék). Az export éves szinten is gyorsabban (15,7 százalék) nőtt az importnál (14,0 százalék).

Az első három negyedévben dinamikusan bővülő bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése ugyanakkor a negyedik negyedben megtorpant, mindössze 0,3 százalékot ért el, összhangban a beruházások alakulásával. Éves szinten az első háromnegyedév kiugró teljesítménye miatt jelentős, 8,3 százalékos növekedés következett be. A bruttó felhalmozás növekedése is lassult, az utolsó negyedévben 1,4 százalékot tett ki, éves szinten pedig 6,9 százalékot, ami az elmúlt öt évben mért legmagasabb növekedési ütem.

A háztartások fogyasztásának növekedése tovább mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása a negyedik negyedévben 1,8 százalékkal, éves szinten pedig 3,5 százalékkal bővült, amely az 1997 óta mért legkisebb növekedési ütem. A háztartások végső fogyasztása - a kormányzattól és a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatásokat is figyelembe véve - a harmadik negyedévben már megfigyelhető tendenciához hasonlóan a GDP növekedésénél alacsonyabb ütemben, 1,3 százalékkal bővült, így az éves növekedés 2,8 százalékos lett.

A végső fogyasztás a negyedik negyedévben szinte stagnált, mindössze 0,4 százalékkal nőtt, mivel a háztartások végső fogyasztásának alacsony növekedése mellett a közösségi fogyasztás 5,6 százalékkal visszaesett. Éves szinten a végső fogyasztás 2,2 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztás 2,1 százalékkal csökkent az előzetes adatok szerint.

Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok szerint az utolsó negyedben a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt. A termelési oldalon a feldolgozóipar, az építőipar, a szállítás, raktározás, posta és távközlés adta a lendületet. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal nőtt, ám mivel a kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit intézményektől származó természetbeni juttatások csökkentek, a szektor tényleges fogyasztása 0,3 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás 1,1 százalékos csökkenése mellett a végső fogyasztás 0,1 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,9 százalékkal csökkent, a bruttó felhalmozás ennél nagyobb mértékben, 5,8 százalékkal esett vissza. A belföldi felhasználás mindezek következtében 1,3 százalékkal csökkent, míg az export 4,5 százalékkal nőtt, az import 0,8 százalékos növekedése mellett.