Szerdán jelent meg az a módosító indítvány, melynek értelmében a korábbi 7 százalékos egyszeri adót visszavonja a kormány a bankoktól átvett önkormányzati hitelekre vonatkozóan, cserébe viszont az év első hónapjaiban befizetett tranzakciós illeték 208 százalékát vasalnák be egyszeri díjként. Az elemzők már korábban felvetették, hogy az eredetileg tervezett megoldás szelektív államcsődöt jelenthetett volna, ezért lehetett szükség a változtatásra.

A Nomura elemzése szerint klasszikus magyar unortodoxiával állunk szemben, és bár a kidolgozott terv a szabályok szerint és technikailag nem minősül szelektív államcsődnek, az ő olvasatukban ez továbbra is csődnek felel meg. Szerintük az önkormányzati adósság átvállalása még nem ért véget, ezért a jövőben további hasonló egyszeri terhekre számíthat a bankszektor. Peter Attard Montalto kommentárjában kiemeli, hogy romlott a helyzet az eredeti tervhez képest, hiszen a 7 százalékos adó 50 milliárd forintot jelentett volna a bankoknak, a módosított teher viszont ennek másfélszeresét, 75 milliárdot vihet el.

Montalto szerint az újabb sarc tovább növeli a gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanságot és visszatartja a bankokat attól, hogy felpörgessék a hitelezést, és ezen keresztül serkentsék a gazdasági növekedést. Éppen ezért a Nomura elemzője továbbra is pesszimista a növekedéssel kapcsolatban most és középtávon is. A szakember szerint a magyar gazdaságpolitika továbbra is ad-hoc intézkedésekkel operál, az elmúlt hónapokban tapasztalt látszólagos javulás csak átmeneti volt. Ez pedig felveti a kérdést, hogy valóban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hozza-e a gazdaságpolitikai döntéseket.

Montalto úgy értesült, hogy az új tervről szerdán döntött a kormány miután az egyik nagy hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy leminősíti Magyarországot, ha marad az eredetileg tervezett 7 százalékos adó az önkormányzati hitelállományra. Szerinte az új javaslat elsőre kedvező fogadtatásra találhat, de továbbra is a negatív minősítői lépések valószínűségét növeli.

Montalto kiemeli, hogy a piac egyelőre nem reagált a kormány veszélyes terveire, szerinte akkor jöhet az igazi piaci sokk, ha a magyar alapkamat tovább csökken, miközben az infláció emelkedésnek indul a második félévben. Ráadásul az év második felében a jövő évi választásokra készülve a szakember további unortodox gazdaságpolitikai lépésekre számít.