Az 1931-ben született író, műfordító a baloldalról indult, de 1956-ban szembekerült a kommunista diktatúrával, négy évet töltött a Kádár-rendszer börtöneiben, 1960. augusztusában szabadult. Ezt követően csatlakozott a földalatti ellenzéki mozgalmakhoz, 1965-ben az Élet és Irodalom szerződéses munkatársa lett, majd 1977 és 1982 között a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgjaként dolgozott. Politikai meggyőződése miatt innen távozni kényszerült, és 1983-tól kezdve három évig Berlinben élt. A nyolcvanas években az SZDSZ elődjében, a Szabad Kezdeményezések Hálózatában vállalt aktív szerepet. A rendszerváltás évében már ismét a kaposvári színház dramaturgja volt, majd az SZDSZ Országos Tanácsának tagjává válaszották.