Idén tavasszal közel egy hónapot kellett várni, hogy a magyar külügyminisztérium hivatalosan is reagáljon Koszovó függetlenségének kinyilvánításával, ám most mindössze egy napnak kellett eltelnie a nagyobb nyugat-európai tagállamok reakcióját követően, hogy Göncz Kinga is nyilatkozzon Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének kérdésében. Magyarország nem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát, továbbra is elkötelezett Grúzia területi épsége és szuverenitása iránt - mondta a külügyminiszter. Magyarország nem készül arra, hogy elismerje Abháziát és Dél-Oszétiát. Magyarország kezdettől azt mondta, hogy elkötelezett Grúzia területi épsége, nemzetközileg elismert határai, szuverenitása iránt - hangsúlyozta Göncz Kinga. Magyarország sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Ez ugyanis nem szolgálja a térség stabilitását. A kérdést csak tárgyalásos alapon lehet rendezni, erről szól az Európai Unió és Oroszország közötti megállapodás is - jegyezte meg a külügyminiszter. Az MTI azon kérdésére, hogy a magyar álláspont szerint mi a különbség Koszovó önállóvá válása, valamint Abházia és Dél-Oszétia függetlenedése között, Göncz Kinga azt mondta: egészen más a története az egyik és a másik konfliktusnak. A koszovói függetlenség kikiáltását egy hosszú tárgyalássorozat előzte meg, s ott a nemzetközi közösséggel egyeztetve zajlott a folyamat - hangsúlyozta a miniszter. Az Európai Unió soros elnöksége elítélte Dmitrij Medvegyev lépését, amellyel szentesítette az orosz parlament határozatát, az Európai Bizottság szerint a moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra. A NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén "sajnálatosnak" minősítette Moszkva lépését, és közölte: Washington az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet, ami e területek státusának megváltoztatására irányul.