A Pénzügyminisztérium aggályai, nem pedig a jegybank állítólagos fenntartásai miatt csúszott és csúszik jelenleg is a sztrádaépítésekkel kapcsolatos kötvénykibocsátás – tudta meg a Világgazdaság. A Népszabadság tegnapi számában arról írt, hogy az MNB kifogásait hangoztatja a PM és a KSH felé az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tervezett külföldi forrásbevonásával kapcsolatban, és ezért lehet, hogy az Eurostat nem fogadja el az autópálya-építések költségeit államháztartási egyenlegen kívüli tételként. A lap információi szerint azonban a pénzügyi tárca „oldalán pattog a labda”: a minisztérium késlekedése miatt nem születhetett meg az a levél, amelyben arról kérné az Eurostat véleményét, hogy a sztrádaszakaszok tervezett „PPP”-sítése (magántőke-bevonása államilag is finanszírozott projektbe) valóban nem terheli-e majd a költségvetés szaldóját. A lap hírei szerint a PM-ben úgy vélik, az elgondolt konstrukció nem megy majd át az uniós rostán, egy olyan cég (ÁAK) vonná be ugynis a forrást és szervezné az építkezéseket, amelyet a kormányzat versenyeztetés nélkül választott. Ez áll a hátterében annak is, hogy a „PPP”-ben építeni tervezett sztrádaszakaszok költségeinek biztosítására hivatott kötvénykibocsátás mind ez idáig, több hónapnyi halasztás után sem történt meg. A kormány ezzel felettébb kínos helyzetben találja magát: ha mégis folytatódnak az építkezések, úgy csak ezért a költségvetés idei GDP-arányos hiánya 1,1 százalékponttal emelkedhet, márpedig a miniszterelnök épp a napokban állt ki a megbomlott egyensúly visszaállítása mellett. (Erre a veszélyre a jegybank már tavaly ősz óta felhívja a figyelmet.) Másik lehetőségként az építkezések lassítása vagy leállítása adódik, s ez szöges ellentétben állna az eddigi kormányzati kommunikációval. Elvileg megoldás lehetne, hogy valódi PPP-konstrukciókban folynának az építkezések, ám a tapasztalatok miatt információink szerint ezt korábban elvetették a kabinetben.