Egyrészt elképzelhető, hogy valamilyen arányban megosszák - például harmadolják - a hitelösszeg árfolyamváltozásból adódó különbözetét. Ebben az esetben csak a különbözet harmadát kellene kifizetnie az ügyfélnek, a másik két harmadát az állam, illetve a bankok állnák megosztva. Ennél is drasztikusabb megoldás lenne, ha az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetnék ki a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengednék nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét - írja a lap.

Arra vonatkozóan, hogy az utóbbi esetben az ügyfél helyett ki fizesse meg az elengedett árfolyam-különbözet, a KIM több alternatívát is felvázolt. Olyan forgatókönyv is van, ami szerint a teljes árfolyamveszteséget a bankokkal fizettetnék ki, egy másik verzió szerint a költségekből valamilyen arányban az állam is részt vállalna.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV egyik műsorában kedden azt mondta: keresik a módját, hogy egy jogszabállyal a devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsák. Navracsics szerint akkor vizsgálnák felül a szerződéseket, ha a szerződéskötéskor fennállt körülmények időközben megváltoztak, és így az ügyfél saját hibáján kívül vált fizetésképtelenné. A tervezett törvény által életbe lépő új szabályozás visszamenőlegesen is érvényes lenne, tehát még élő szerződésekre is alkalmaznák az új szabályokat.

A devizahitelek kérdése az utóbbi hetekben a Kúria döntése miatt újból aktuálissá vált. A sokat vitatott döntés kimondta, hogy  devizahitelek vételi és eladási árrése, amit a bankok a hitelek folyósításakor és törlesztésekor is az adósaikra terheltek, egy olyan költség, amit a bankoknak minden devizahitel-szerződésben egyértelműen fel kellett volna tüntetni, ezért a szerződés érvénytelen. Ez a devizahitelesnek nagy siker: most vagy ezer eljárás fut a bankok ellen, amiben a legtöbb felperes a szerződés semmisségét szeretné kimondatni. A Kúria viszont azt is kimondta, hogy mindenkinek az lesz a legjobb, ha a hitelszerződés megsemmisítése helyett inkább kijavítják a szerződést, és utólag rögzítik benne az árfolyamrés maximális arányát.

Az elmúlt években a kormány tucatnyi alkalommal próbálta megsegíteni a devizahiteleseket. A kormányváltás óta nem telt el őszi törvényhozási ciklus valamilyen jelentősebb devizahiteles mentőcsomag nélkül. Különböző, hatásukban jóval kisebb lépések azonban már a kormányváltás előtt is történtek, de egyik sem működött igazán.