Immunrendszerünk megerősítésére, meglévő betegségek kezelésére vagy ételeink ízesítésére is kiválóan alkalmas lehet a méz. Amellett, hogy ízletes, rendkívül egészséges, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, természetes antibiotikum. Ezen tulajdonságai miatt világszerte keresett termék. A globális kereslet kielégítése nemcsak a méheken és a méhészeken múlik, hanem nagyban függ az időjárástól is. A 2021 eddig nem igazán kedvezett a méhészetnek, de nincs még minden veszve.

„A repce az idén szépen virágzott, de a hűvös, esős időjárás gátolta a hordást, kevésbé jártak ki a kaptárból a méhek. Az akác pedig javarészt lefagyott, így abból sem számítunk sok mézre, ezért valószínűsíthető a kereskedelmi forgalomban történő drágulásuk. A napraforgóval, vaddohánnyal és hárssal kapcsolatosan még bizakodóak vagyunk, azok később virágoznak. Ezekből a növényekből vegyes virágmézet pergetünk, amelyek egyébként valamivel olcsóbbak, mint a fajtamézek, amilyen például az akácméz is.” – mondta el a Napi.hu-nak Kónya István, méhész-őstermelő.

QP | Quality Placement

Kónya István mintegy 25 éves múltra tekint vissza a méhész szakmában. Korábban a szezon kezdetétől egészen a végéig követte a virágzásokat méhéivel az országban. Manapság kevésbé bírja a kaptárok utaztatásával és pakolásával járó fizikai terhelést, így csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi és nyugati területein vándorol. Ezek a vidékek különösen gazdagok akácerdőkben, repceföldekben és napraforgó ültetvényben, de nagy területen fellelhetőek más mézelő növények is.

Alacsony a hazai fogyasztás

A szakember lapunknak beszélt arról is, hogy Magyarországon az éves méztermelés elsősorban az időjárástól függően 15-30 ezer tonna között mozog. Ezt a mennyiséget mintegy húszezer méhész 1,2 millió méhcsaládja termeli. Az egy főre jutó éves mézfogyasztásunk körülbelül 90 dekagramm. Vannak azonban uniós országok, ahol ez az érték többszöröse a magyarénak: Németországban például 1,3 kilogramm (kg), Görögországban pedig a 1,5 kg-ot is eléri. A méhész szerint a hazai fogyasztás növekedése fontos volna, már csak azért is, mert a méz immunerősítő hatása segíthet egészségesebben átvészelni a járványidőszakokat is.

„A méz egészségünkre gyakorolt pozitív tulajdonságait hosszú felsorolni:

  • növeli szervezetünkben a hemoglobin-számot,
  • segít a kalcium-felszívódásában,
  • kezelheti vérszegénységet, amennyiben az táplálkozásból ered,
  • légzőszervi megbetegedéseket és fertőzéseket is gyógyíthat,
  • almaecettel kombinálva jótékony hatással van a gyulladt ízületekre,
  • gyorsíthatja kilábalást a gyomorfekélyből, vagy akár az allergiák kezelésében is segíthet,
  • gyors energiát szolgáltat szervezetünknek a cukor káros hatásai nélkül,
  • segíthet álmatlanság, rovarcsípés, nátha és fertőzött seb esetén,
  • niacin- és folsavtartalma is számottevő,
  • Vitaminok és ásványi anyagok is fellelhetőek benne, mint például a kalcium, magnézium, kálium, nátrium és a klór. A nyomelemek közül vasat, cinket, mangánt, rezet és krómot is tartalmaz, vitaminok közül a B1-, B2-, B5-, B6-, C- és K-vitamintartalma kiemelkedő”

– mondta Kónya István.

Gyűjtő háziméh.
Gyűjtő háziméh.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Méhcsaládok generációit sújtó probléma

A szakember végezetül beszámolt a kedvezőtlen időjárás egy olyan negatív hatásáról, amelyek akár méhcsaládok generációin is átívelhet. Elmondta, hogyha a hideg miatt lefagynak a virágok, vagy az eső miatt a méhek nem tudnak kirepülni a kaptárból, akkor nem jutnak elegendő nektárhoz és virágporhoz sem. Azok híján pedig képtelenek időben fejlődni és megerősödni a méhcsaládok és születendő méhek generációi maradhatnak ki. Ebből kifolyólag a későbbi virágzásokkor sem lesz elegendő kijáró, gyűjtő méhe. Ha pedig kevés a dolgozó, kevesebb lesz a méz is, ami magával vonzza az árak emelkedését. 

A problémáknak azonban itt még nincs vége. Fontosnak tartom megemlíteni a méhek világszintű pusztulását, létszámuk csökkenését, amit csak részben okoz a kaotikus időjárás. Ha kevesebb a házi- és vadméh, elmaradhat a növények beporzása, amitől pedig a globális élelmiszer-termelés mintegy 76 százaléka függ.

- mondta.

Valóban nagy lehet a baj

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületet is megkérdezte az idei szezonról a Napi.hu. Horváth Gábortól, az egyesület vezető szaktanácsadójától megtudtuk, hogy valóban komoly gondokkal néz szembe idén (is) a szakma. Amíg 2020 az elmúlt évtizedek legrosszabb éve volt hozam szempontjából, az idei - negatív értelemben - még azt is túlszárnyalhatja. A szakember szerint azonban korai még bármit is kijelenteni, hiszen a felénél sem tart a méhészszezon.

Utoljára 2017-ben volt kiemelkedő a magyar méztermelés, akkor 32 ezer tonna volt a hozam. Azóta ez az érték folyamatosan csökken. A 2018-ben termelt 29 ezer tonna, 2019-re 18 ezer tonnára esett vissza, ami még mindig sokkal jobb, mint a tavalyi 14 ezer tonnás összhozam.

Getty Images

Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt négy évben folyamatosan emelkedtek a különböző mézek felvásárlási és kiskereskedelmi árai. Amíg 2017-ben 1150 forint környékén alakult az akácméz, 650 forint körül a virágméz, valamint 750 forintot ért el a fajtamézek kilónkénti felvásárlási ára, addig 2020-ban akadt felvásárló, aki 2400 forintot sem sajnált az akácmézért, 850 forintot a virágmézért, 1500 forintot pedig fajtamézekért kifizetni.

Ennek megfelelően a kiskereskedelmi árak is jelentősen növekedtek négy év alatt. Az akácméz kilója 2000 forintról indult 2017-ben, majd 2020-ra néhol elérte a 3200 forintot. A virágméz árszabása ebben az időszakban 1500 forintról akár 2300-ig is felkúszhatott, de a fajtamézekre is jellemző volt a drágulás: a korábbi 1800 forint helyett tavaly már 2500 forintba is kerülhetett belőlük egy kiló.

Egy hellovidek.hu-n korábban megjelent cikk szerint egyébként az árakat az elmúlt évben sikerült viszonylag lent tartani a csekély termés ellenére, ugyanis a korábbi években jelentős készletek halmozódtak fel. Ezek a tartalékok 2021-re azonban kimerültek. Egyre nagyobb teret nyer viszont a magyar boltok polcain a gyenge minőségű kínai és az olcsó ukrán méz, ami szintén nem kedvez a hazai termelőknek. Az utóbbi években ráadásul az exportpiac is jelentős átrendeződésen megy keresztül, hiszen a korábban legnagyobb importőrünknek számító Németországban a közelmúltban mintegy 50 százalékkal nőtt a hazai méhészetek száma.