A rendszerváltás óta eltelt 15 évben a köztársasági elnök – eddigi tapasztalataink szerint pusztán formális – kinevezési jogköre meglehetősen nagy karriert futott be a politikában. 1991. júliusában Göncz Árpád köztársasági elnök - lelkiismereti okokra hivatkozva – nem írta alá a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökének a miniszterelnök által előterjesztett kinevezését. Akkor Antall József az Alkotmánybíróságho fordult. 2002-ben a miniszterelnök Horn Gyula volt kormányfőt terjesztette elő Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti kereszt fokozatára, ám Mádl Ferenc köztársasági elnök kilátásba helyezte, hogy nem fogja aláírni a döntést. Ehhez képest Sólyom László 2006-ban aláírta az általa kifogásolt miniszterelnöki előterjesztést és Alkotmánybírósághoz fordult.

NAPI Online: Az elnök azt kérdezte az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálhatja-e tartalmilag a kinevezési és kegyelmi előterjesztéseket, vagy a szerepe pusztán az ellenjegyzésre korlátozódik. Ön szerint alkotmányosan mikor tagadhatja meg a kinevezéseket a köztársasági elnök?

Halmai Gábor: 1992-ben éppen Sólyom László volt az, aki az alelnökök kinevezése ügyében megfogalmazta, hogy a köztársasági elnök tartalmi okokból csak nagyon kivételes esetekben tagadhatja meg a kinevezéseket. Az AB határozat szerint a köztársasági elnök kizárólag a nemzet egysége érdekében és az állam demokratikus működésének válsága estén tagadhatja meg az aláírást. Ennek mérlegelése az elnök hatáskörébe tartozik, de korlátja egy formális, objektív szempontrendszer. A mostani indítvány ennél továbbmegy, mert azt kérdezi, hogy mi van akkor, ha az állam demokratikus működése nincs veszélyben, viszont az Alkotmány értékrendjével, a jogállamisággal ütközik az esetleges kinevezés.

NAPI Online: Hivatkozhat-e a köztársasági elnök olyan szempontokra, amelyek nincsenek lefektetve az Alkotmányban?

HG: Úgy vélem, ez egy legitim kérdésfeltevés. Nagyon jó, hogy ezt megkérdezte az Alkotmánybíróságtól az elnök. Az is pozitív, hogy a – korábbi példákkal ellentétben – nem maga akarta eldönteni az alkotmányos aggályokat, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult. Egyetlen apró disszonanciát érzek a közleménnyel kapcsolatban: alkotmányjogilag nincs olyan, hogy egy aláírás fenntartásokkal érvényes. Tehát ha aláírtak valamit, akkor az érvényes.

NAPI Online: az AB-nek meddig kell meghoznia a döntést, és várhatóan hogy dönt a bíróság?

HG: Hogy mit fog mondani az AB, az nehezen megjósolható. Éppen Sólyom László mondta ki, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat olyan szempontokra, amelyek nincsenek lefektetve az Alkotmányban.

NAPI Online: Közéletileg mi a jelentősége a köztársasági elnök lépésének?

HG: Ezt részletesen nem szeretném kommentálni. Nyilván nagyon komoly közéleti súlya van annak, ha köztársasági elnök úgy látja, hogy a nemzeti ünnepen, az állami kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható.