Magyarországon a rendszerváltást követő években óriási igény volt az ügyvédekre, mára azonban a piac telítetté vált. Évente 3000–3500 fiatal végez a tucatnyi hazai jogi karon, s bár egy részük pályaelhagyó lesz, azaz a jogi diplomát "ugródeszkának" szánja későbbi tanulmányaihoz, a végzettek ötven százaléka mégis ügyvédjelöltként próbál szerencsét, és nagyobb részük előbb-utóbb meg is szerzi a szakvizsgát - mondta el Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

Mik az esélyek?

A fiataloknak sokszor nincs is választási lehetőségük, a bírói és ügyészi kar létszáma kötött, évente pár tucat új fogalmazót vesznek fel, a szintén kötött létszámú közjegyzői kar esetében ez egy-két fiatal évente. Ráadásul a közigazgatás sincs felívelő szakaszában, nem tud tömegesen alkalmazni jogászokat, és azon kormányzati remények sem váltak be, hogy az uniós csatlakozást követően sokkal nagyobb tér nyílik a jurátusok előtt. Az uniós csatlakozásnak ugyanakkor annyi érzékelhető hatása kimutatható, hogy a nyelveket kitűnően beszélő, az egyetemen túl még számos szemesztert, posztgraduális képzést vállaló fiatal jogászok előtt ledőlt minden korlát a Brüsszelbe és Nyugat-Európába, Észak-Amerikába vezető úton. Ám a fő szabály érvényes maradt, jelesül, a jogrendszer a jogászi pálya természetéből fakadóan kevésbé internacionális, mint például a számítógépes programozás; és csekély a külföldön dolgozó magyar jogászok, ügyvédek száma, miként nálunk sem "tolonganak" az osztrák, német, olasz ügyvédek.

Változásokra szükség van

Megértjük az oktatási politika azon törekvését, hogy egy társadalomban fontos a felsőfokú képzettségűek számarányának növelése - fogalmazott az országos kamara elnöke -, ám változásokra mindenképp szükség lesz. Felvetődik például a kérdés, van-e értelme a levelező szakoknak, hiszen ezeken képtelenség olyan szintű tudáshoz jutni, mint a nappali tagozaton. A mintegy tucatnyi jogtudományi akadémiával kapcsolatban az elnöknek egy gazdasági lapban feladott hirdetés szövegét idéztük, ami arról szólt, hogy egy nagy cég végzett jogászokat keres, ám "X. város jogi karán végzettek kivételével". Bánáti János elmondta: természetesen akadnak minőségi különbségek az egyes jogi karok között, nevesíteni természetesen nem kíván. Mindenesetre e körben nagyon sokat számít az, hogy az egyetem képes-e főállásban foglalkoztatni oktatóját vagy annak a megélhetése érdekében még számos egyéb feladatot magára kell vállalnia.

Ingyen dolgozó ügyvédjelöltek

A hazai ügyvédtársadalmat ismerők számára nyílt titok, hogy sok irodában ingyen dolgoznak a fiatalok vagy egyenesen fizetnek (pontosabban családjuk vállal komoly anyagi áldozatot) a szakmai gyakorlat érdekében, a majdani szebb jövő reményében. Bánáti János ennek kapcsán elmondta: a szerencsés helyzet az, amikor az ügyvédjelölt valóban kap feladatot, munkát, amelynek révén tapasztalatot szerezhet, és mindezért még tisztességes fizetés is jár. Nem helyesli az ingyen munkát - még ha próbálja is megérteni az így foglalkoztató kollégákat -, és valóban előfordulhatnak erkölcsileg elítélhető élethelyzetek. Ám erkölcsileg az is vállalhatatlan - nem szólva az alkotmányos akadályokról -, hogy egy, a szabadságjogokért is küzdő kamara korlátozza létszámát annak érdekében, hogy a már tagok megélhetése "könnyebb" legyen. Más kérdés, hogy a jogkeresőknek nyújtandó minőségi szolgáltatás érdekében át kell tekinteni az ügyvéddé válás törvényi feltételeit, és ha kell és lehet is, történhet pontosítás, szigorítás.

Az idősek szeretnek tanítani

Az ügyvédjelöltek nagy száma egyébként a kamara számára komoly képzési kötelezettségeket jelent, ám ezt egyelőre győzik, állami támogatások nélkül is, az idősebb ügyvédek pedig szívesen oktatnak, tanítanak, mert úgy érzik, ezzel tartoznak a fiatalabb generációnak.Az ügyvédi kar kitörési lehetősége lehet a munkaterületek bővítése, például a gazdasági perekben az eddiginél szélesebb körben kell előírni kötelező jogi képviseletet. Vagy: a nyugati példák alapján valószínűsíthető, hogy egyre inkább az ügyvédi tevékenység körébe tartozik a vagyonkezelés, amikor a tulajdonos, örökös nem akar, nem képes foglalkozni ilyen jellegű feladatokkal. Az állam is többet vállalhatna, például a nép ügyvédje programra többet kell fordítania az eddiginél - mutatott rá Bánáti János.
QP | Quality Placement