Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõi Zrt. (ÁPV Rt) portfoliójában több mint 130 állami vállalat van, közel 800 milliárd forint vagyonnal, amihez hozzá kell számítani a  minisztériumokhoz tartozó cégeket. Voszka Éva, a Pénzügykutató Rt. privatizációs szakértõje a NAPI Online kérdésére elmondta: bár az állami vállalatok vagyonának nagyobbik része ma tartós állami tulajdonban van, az erre vonatkozó törvény módosítható. A kutató úgy véli: semmi akadálya nincs annak, hogy néhány cég (erdõgazdaságok, sajátos szerepû bankok) kivételével valamennyi állami vállalatot magánkézbe adjanak. Az intézményes privatizáció lezárásához arra lenne szükség, hogy a törvény korlátozása alá nem esõ társaságokat, részvényeket értékesítsék, a tartós állami tulajdon körét a parlament ismét felülvizsgálja, és a rostán fennmaradó cégeknél tételesen, részletesen indokolja az állami kézben tartást – véli Voszka Éva.

A MÁV-ot lehet

A kutató szerint a MÁV egy részének eladása azért jöhet szóba, mert az állam láthatóan évtizedek óta nem tud mit kezdeni a krónikusan veszteséges céggel. „A költségvetésnek, az adófizetõknek óriási teher a társaság életben tartása, ráadásul a vasúti szolgáltatások  színvonala mélyen az európai szint alatt van. A privatizációval és a szabályozás megfelelõ változtatásával, többek között a közszolgáltatási feladatok finanszírozásának rendezésével ezek a gondok feltehetõen enyhülnének” – mondja Voszka Éva.

A Volánokat csak feltételekkel

A Volán vállalatoknál is együtt kellene járnia a magánkézbe adásnak az európai normákat követõ szabályozás kialakításával. Voszka Éva szerint a privatizációval együtt az államnak magára kellene vállalnia a kisebb létszámú, kistérségek közötti személyszállítás költségeinek egy részét. „Azt is el tudom képzelni, hogy ezt az állami szolgáltatást nem a Volán társaságok nyújtanák” – véli a kutató.

A Szerencsejáték sajátos eset

Az „aranytojást tojó tyúknak” számító Szerencsejáték Rt. privatizálása ugyanakkor némileg ellentmond a Kuncze Gábor által említett privatizációs indokoknak. A társaság esetében sem az állami terhek csökkentése, sem a veszteségek konszolidálása, sem a szolgáltatás színvonalának emelése nem lehet érv – véli Voszka Éva. A cég lényegében monopolpiacon, dinamikus növekedést mutat, egyre nagyobb árbevételt termel. A vállalat csak tavaly 120 milliárd forinttal gyarapította a költségvetést, nyeresége 13,8 milliárd forintra rúgott. Ráadásul a tisztán állami tulajdonú cég 25 százalékos részvénycsomagjának tõzsdei értékesítése, illetve a szerencsejátékjogok koncesszióba adása többször is felvetõdött, de a politika nem állt a javaslat mögé (a szocialisták legutóbb 2003-ban zárkóztak el a társaság magánkézbe adásától). Ha mégis a privatizáció mellett döntenének, a magánkézben lévõ vállalat nyereségének nagy részét – a jövedéki adó mintájára – külön adó formájában el lehetne vonni - mondja Voszka Éva

Aranyrészvény

Kérdés, hogy az állam milyen módon kívánja megõrizni befolyását a privatizált vállalatok stratégiai irányításában. A magyar állam még a csatlakozási tárgyalások elõtt vállalta, hogy Magyarország átvizsgál minden olyan vállalatot, ahol az állam a privatizáció után szavazatelsõbbségi részvényt (aranyrészvényt) tart fenn, megõrizve ezzel befolyását a stratégiai kérdésekben. Mivel az uniós fõszabály szerint az állam nem finanszírozhatja egyetlen társaság mûködését sem, az aranyrészvény intézményét csak nagyon szûk keretek között, a közérdekre, a közbiztonságra, a közegészségügyre és a honvédelemre való hivatkozással lehet alkalmazni.

Új törvény

A július elsejével életbe lépõ „új” társasági törvény egyik célja volt, hogy az aranyrészvény kérdésére megoldást találjon. A módosítás két ponton változtatja meg a jelenlegi szabályozást. Az alapszabálynak tételesen fel kell sorolnia azon kérdéseket, amely esetében a közgyûlési döntéshez az aranyrészvénnyel rendelkezõ részvényes hozzájárulása kell, ha pedig valamennyi közgyûlési döntéshez szükséges ezen hozzájárulás, akkor ezt kell tartalmaznia az alapszabálynak.

Felelõs vállalatirányítás?

A gt. indoklása szerint alapvetõ cél, hogy a részvényes a befektetésével, kockázatvállalásával arányosan tudjon részt venni a részvénytársaság irányításában. Ezt szolgálják a nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetek által készített felelõs vállalatirányítási kódexek (corporate governance codes) is, amelyek szinte kivétel nélkül ajánlásként fogalmazzák meg az egy részvény–egy szavazat elv minél szélesebb körû érvényesítését a szabályozott piacokon mûködõ társaságok számára.

Megszûnik az aranyrészvény

Úgy tûnik, hogy középtávon az Európai Unió is prioritásként kezeli az elmozdulást ebbe az irányba. A magyar jogalkotó az új gt.-vel ezen cél megvalósításának irányába tett lépést többek között úgy, hogy az új gt. hatálybalépését követõen nyilvános részvénytársaság esetén aranyrészvény kibocsátására már nem lesz mód. (Ezen rendelkezés azonban nem fogja érinteni a 2006. július 1. elõtt kibocsátott aranyrészvényeket!).