Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítővállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben - közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval,  199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát - írja  a mai Magyar Nemzet.

A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Ha csak a tavaly év végéig értékesített 2213 kötvényből indulunk ki, akkor az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékű állampapír fogyott. A valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál.

QP | Quality Placement

A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetők, hanem többségében azok a közvetítővállalkozások fölözik le, amelyek - egy kivételével - az offshore cégek körében népszerű szigeteken vannak bejegyezve.

A 2013-ban hozott törvény  előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kap. A vállalkozások amellett hogy olcsóbban jutnak a kötvényhez, de - a papír diszkont jellege miatt - drágábban adják azt tovább, ráadásul még 45 ezer euró, 14 millió forintnyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől.

Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) bejegyzett cégeknek - a 19,2 milliárd forintos hasznon túl - további közel 31 milliárd forintos bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés.