A parlament ma elvileg fontos döntést hoz a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, ugyanis a módosító javaslatok elfogadása után - késő este - szavaz a jövő évi hiánycélról is. Ezt követően elvileg már nem változhatna a hiány, ám egy tavaly elfogadott unortodox törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a három hét múlva esedékes végszavazáson a kormány olyan zárószavazás előtti módosító javaslatokat terjesszen be, amivel akár újraírja a komplett költségvetési törvényt, beleértve a hiányszámot. Így a mai szavazás tájékoztató jellegű, eszerint az államháztartás jövő évi hiánya nem változik a korábbiakhoz képest, az a tervezett 924,7 milliárd forint maradhat.

A parlament törvényhozó szerepe a költségvetési vitákban teljesen elsorvadt az elmúlt (nemcsak három) év(ek)ben, ami mára odáig fajult, hogy a kormány a jövő évi büdzséhez benyújtott képviselői javaslatok közül - legyen az akár kormánypárti - egyetlen egyet sem támogat.  A lónak is négy lába elvet követve, azonban a kormány 11 olyan módosító javaslat elfogadását mégis javasolja, amit névleg a Költségvetési Bizottság nyújtott be, ám a jeles grémium csak a pecsétet adta a javaslathoz, azt az az első szótól az utolsóig az NGM-ben írták, vagyis a kormány önmagát korrigálja.

E javaslatok alapján biztosnak tűnik, hogy 14 milliárd forintot kap a BKV-BKK páros a jövő évi veszteségeinek finanszírozására. Az indoklás szerint a pénz a kormány-Budapest magállapodás alapján jár, viszont a szeptemberi beterjesztéskor erről megfeledkeztek. A forrásteremtéssel nem sokat pepecselt a kormány: 14 milliárd forinttal megemelte az áfa-előirányzatot, így máris nullszaldós a javaslat.

Csepel is örülhet

Az elfogadásra esélyes másik nagy lélegzetű módosítás az önkormányzatok konszolidáláshoz kapcsolódik: a kormány döntött 420 milliárd forint további adósság törlesztésének átvállalásáról. A 420 milliárd forintból a kormány 60 milliárdot - a kis összegű tartozásokat - előtörleszti, a fennmaradó 360 milliárd forintot átvállalja. Az NGM közlése szerint az akcióval sem államadósság, sem az államháztartási hiány nem nő. A költségvetés ugyan előtörleszt 60 milliárdos adósságot, amely kiadást jelent, ugyanakkor a helyi önkormányzatok egyenlege ugyanekkora összeggel javul, így a javaslat a hiányra nem gyakorol hatást - ezt válaszolta még a múlt héten az NGM online sajtótájékoztatóján Banai Péter Benő, a tárca helyettes államtitkára a Napi.hu kérdésére.

Egy elfogadásra váró indítvány szerint 7 milliárd forinttal 113 milliárd forintra csökkentik a költségvetés általános tartalékát. A rendkívüli kormányzati intézkedések kerete azonban így is meghaladja az idei száz milliárd forintot. A hét milliárd forintot több apró tételre fordítják: többek között ebből a pénzből újítják fel a csepeli hidakat 500 millió forintért. Ezt a tételt magyarázhatja, hogy Csepel polgármestere és egyik országgyűlési képviselője Németh Szilárd, rezsicsökkentési biztos. (Disclaimer: a szerző csepel-szigeti lakos.)

Az ügyvédek is jobban járnak

A hétmilliárdos tartalékkeret terhére szintén 500 milliós többlettámogatást kap az ügyészség a zsebszerződésekkel kapcsolatos nyomozásokra. A kirendelt ügyvédek óradíját a jelenlegi 3000 forintról 4000 forintra emelik januártól. Ez a 33 százalékos emelés 539 millió forinttal növeli a jövő évi költségvetési kiadásokat a bíróságoknál.

A kormány javaslata alapján 1,2 milliárd forint kap a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria meg nem nevezett "nagykiállításokra", amelyekkel Budapest fölkerülhet az "európai múzeumi térképre". Egy másik javaslat szerint 250 millió forinttal emelnék az agrártárca tanyafejlesztési programjának keretét, így erre a célra 1,6 milliárdot költhetnek. Amint arról lapunk elsőként beszámolt, az idei tanyafejlesztési pályázatok a legnagyobb nyertese a Rogán Antal fideszes frakcióvezető által vezetett V. kerületi önkormányzat volt, amely négy pályázat révén összesen bő 200 millió forintból újíthatja meg a Hold utcai csarnokot.

Egymilliárd forinttal 1,5 milliárdra emelik a Határtalanul program támogatását, amely a határon túli oktatási célokra költhet, további 953 milliót kap a Kőrösi-Csoma program,365 millióval nő a nemzetpolitikai büdzsé -4,5 milliárdra. A sport sem jár rosszul: 1,5 milliárddal több jut meg nem nevezett sportfejlesztési támogatására, így erre a célra 12,5 milliárdot költenek az adófizetők.