A magyarok ötöde legalább hetente egyszer, de néha többször is fogyaszt bort - állapítja meg a GfK Hungária Étkezési szokások felmérése. A megkérdezés eredményei szerint egyre több fogyasztót vonz a hazánkban jelentős hagyományokkal rendelkező ital, fokozatosan növekszik a borok kedveltsége. Míg 2005-ben a lakosság 41 százaléka, addig 2007-ben már csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem fogyaszt bort. A bor kedveltségének pozitív alakulása a fogyasztók teljes éves vásárlásairól számot adó eredményeiben is nyomon követhető. A 2004. évben mért 4 százalékos, majd 2005. évi 5 százalékos fogyasztásbővülést követően, 2006-ban már 13 százalékkal növekedett az otthoni fogyasztásra megvásárolt bormennyiség. A tavalyi évben az alkoholos italok közül sörből 5 százalékkal, égetett szeszes italokból 14 százalékkal, míg borból tehát 13 százalékkal több fogyott, mint az azt megelőző évben. Magyarországon bort egyre több háztartás vásárol egyre gyakrabban. A mennyiségi növekedés 16 százalékos értékbeli forgalombővüléssel párosult, ami mögött a literenként átlagosan 3 százalékkal emelkedő árak állnak. A borpiac fokozatos átrendeződését mutatja, hogy miközben a minőségi borok ára 10 százalékkal emelkedett, addig a mennyiségi piacnak még mindig valamivel több mint 40 százalékát adó asztali borok 6 százalékkal lettek olcsóbbak. Mindazonáltal 2006-ban az azt megelőző évhez képest kevesebb háztartás válogatott az asztali borkínálatból, míg a minőségi bort vásárlók száma nőtt. A természetes cukortartalom alapján megkülönböztetett bortípusok közül egyedül a száraz borokból megvásárolt mennyiség csökkent minimális mértékben, mennyiségi piacrészesedésük 33 százalékról 28-ra apadt. E jelenség mögött okként meghúzódhat az a tény, hogy ebből a bortípusból a hazai háztartások az egyre jobb minőségű, ámde egyre drágább fajták közül válogatottak. Az átlagárakkal kapcsolatban elmondható, hogy 2006-ban éves szinten 14 százalékkal kellett többet fizetni a kasszánál egy liter száraz borért, mint az azt megelőző évben. Továbbra is a félédes fajták közkedveltsége jellemző, mennyiségi részarányuk a 2005-ös 50 százalékról 53-ra nőtt, ám feljövőben vannak az édes borok is, piaci súlyuk immár 10 százalék. Félszáraz borokból 12 százalékkal fogyott több a tavalyi évben mint egy évvel korábban, de piaci súlyuk 9 százalékon maradt. A bor beszerzésének lehetséges helyszínei közül továbbra is a diszkontok és hipermarketek vezetnek a megvásárolt mennyiségeket tekintve. Új fejlemény ugyanakkor, hogy 2006-ban jelentősen - mintegy 50 százalékkal növekedett - a szupermarketekben beszerzett bormennyiség. E komoly emelkedést elsősorban a minőségi borok eladásában bekövetkezett növekedés generálta. Ezzel szemben negatív változást tapasztaltak a kutatók a közvetlenül a kistermelőktől vásárolt borok piacán, ahol ötödével esett vissza a megvásárolt bor mennyisége.