A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A jövő keddi kamatdöntés mindenképpen érdekes lesz, mint ahogy az azt követő sajtótájékoztató is − mondja Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője, aki szerint érdemes felkészülni valami újdonságra ahhoz képest, ahogyan korábban Simor András tartotta a tájékoztatókat. Fontos látni, hogy a monetáris tanács létszáma is kibővült, már öt külső és négy belső tag van, ezért a szavazati arány is érdekes lehet. Előfordulhat, hogy lesznek tagok, akik a korábbi kamatcsökkentési ütemet fel szeretnék gyorsítani. Mindehhez jön még az is, hogy két napra rá inflációs jelentést publikál a jegybank; az új inflációs, illetve GDP-előrejelzést a piac nyilván árgus szemekkel fogja figyelni, hogy jelentősen eltér-e a konszenzustól.

Kapcsolódó

Arra a sokakat érdeklő kérdésre, hogy milyen nem konvencionális eszközöket vethet be a jegybank, még nem valószínű, hogy a következő héten konkrét, részletes választ kapunk. Az viszont nem lenne meglepő, ha a nemzetközi példákat konkrétan megemlítené a jegybankelnök (ilyen lehet a brit jegybank funding for lending programja, amihez hasonlóra Magyarországon is jó esély van). A kéthetes kötvények korlátozása azonban ennél kisebb valószínűséggel következhet be Árokszállási szerint, mivel annak nagyon jelentős forintgyengítő hatása lenne. Bizonyára elhangzik majd viszont, hogy mit tervez a jegybank a devizahitelekkel, fel akarja-e használni a tartalék egy részét esetleg a devizaadósság leváltására.

A kéthetes kötvények limitjét kizártnak tartja Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Szerinte is a funding for lendingre tehetnek kísérletet, de sok eredménye nem lesz: ezzel minimálisan nőhet a hitelkereslet, csekély mértékben emelkedhet a hitelképességi vizsgán átmenők száma − mivel alacsonyabb kamatot több cég tud kitermelni −, de a strukturális problémákat nem oldja meg. A devizaswapprogramok kiszélesítésére a jelenlegi kedvező likviditási helyzetben nincs szükség, jelentős segítség volna azonban, ha a bankok devizaforrás-költségeit csökkenteni lehetne (akár a jelenleg kényelmesen magas devizatartalékok egy részének kikölcsönzésével). Ezzel nagymértékben lehetne enyhíteni a devizahitelesek terheit, amivel egyrészt javulhat a törlesztőképesség, megállhat a rossz hitelállomány növekedése, másrészt a háztartások elkölthető jövedelme is növekedhet, ami segítheti mind a fogyasztás, mind a megtakarítások bővülését.

Gabler Gergely, az Equilor elemzője viszont úgy látja, egyelőre kivár az MNB a nem konvencionális eszközök alkalmazásával, hiszen most írták ki a tanulmányokat, amelyek e döntéseket megalapozhatják. A nemzetközi piaci hangulattól függően azonban már május−június során számíthatunk ilyen bejelentésekre, legvalószínűbbnek a kettős kamatszint bevezetését említi Gabler. A Fed és az ECB programjai lemásolása közül inkább az utóbbinak, vagyis a sterilizált kötvényvásárlásnak ad nagyobb esélyt, de szerinte azt is csak akkor vetik be, ha erősebb hozamemelkedés indul meg a hazai kötvénypiacon. A kéthetes kötvény limitálását Gabler sem tartja valószínűnek, hiszen ennek monetáris politikai értelme csekély, és de facto az alapkamat csökkentésével vagy akár nullára vágásával lenne egyenértékű, amit viszont konvencionális monetáris politikával is el lehetne érni.