Kiemelte, hogy az nhp beépült a bankok éves terveibe, üzletpolitikájába, és úgy vélte, hogy a piacon a bankok hiteleinek kondíciói továbbra is szigorúbbak annál, mint azt a beindult gazdasági növekedés és a bankok közötti verseny indokolná.

Hozzátette: továbbra is számottevő a különbség az nhp-s és az nhp-n kívüli finanszírozási költség között, különösen a hosszabb futamidejű hitelek esetén.

Nagy Márton emlékeztetett arra: a válság alatt nagymértékű visszaesés következett be a vállalati hitelezésben, az MNB az nhp beindításával megtörte a hazai vállalati hitelezés visszaesését, sőt, a kedvező kondíciók révén keresletet teremtett az új hitelekért.

Az ügyvezető igazgató rámutatott: az eurózónában nem sikerül megállítani a hitelezés visszaesését, a déli országokban például nagyon jelentős, több mint 10 százalékos csökkenés tapasztalható. Magyarországon a hitelösszeomlást a növekedési hitelprogram állította meg, napjainkban havonta már 55-60 milliárd forint új hitelt helyeznek ki a bankok az nhp keretében.

Kiemelte: arra számítanak a jegybankban, hogy az nhp mostani második fázisában a bankok az idei év végéig 550-600 milliárd forintot helyeznek ki várhatóan, amivel az összes programban kihelyezett hitel állománya 1300-1400 milliárd forinrtra emelkedik. Idei év végére 17 ezer vállalat juthat hozzá nhp-s hitelhez, már eddig 16 ezer cég kapott ilyen kölcsönt - mondta Nagy Márton.

Kiemelte: a forinthitelek kamata csökkent, de ez nem jelenti azt, hogy minden vállalat 4 százalékos kamaton hozzá tud jutni a vállalati hitelekhez. A hitelezési feltételek még mindig nagyon szigorúak - fűzte hozzá.

Nagy Márton elmondta: az MNB prognózisa szerint az idei év utolsó negyedévében a hitelezés visszaeshet bázishatás miatt, de 1 százalék körüli állománynövekedéssel számolnak a teljes vállalati hitelállományt tekintve. A kkv-szektorban ennél gyorsabban nőtt a hitelezés.

Elmondta: a hitelezésben az állami programok szerepe 2006 óta emelkedik, az utóbbi időben az MFB programjai "lefagytak" és az jegybanki nhp vette át a szerepét. Az Eximbank különböző programjai kiegészítik az MNB növekedési hitelprogramját, ez hozzájárult ahhoz, hogy az Eximbank jelentősége nőtt a kkv-k hitelezésében.

Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte: Magyarország dinamikus növekedési pályára állt, a gazdaság bővülése a hetedik negyedév óta töretlenül folytatódik, ez az Európai Unió államai között is kiemelkedő teljesítmény.

Rámutatott: az export növekedésével kapcsolatos kockázatok kezdenek kézzelfoghatóvá válni, amit az orosz-ukrán konfliktus jelez, illetve az eurózóna növekedési kilátásai vetítenek előre. Az eurózóna gyengébben fog teljesíteni, mint arra fél évvel ezelőtt számítani lehetett - mondta a helyettes államtitkár.

Véleménye szerint a devizahiteles problémakör várhatóan a jövő év közepére oldódik meg, ezt követően a bankrendszer árfolyamkitettsége csaknem megszűnik. A jövő év második felétől ezért a bankok már a hitelezést tudják előtérbe állítani - emelte ki Balogh László végezetül kiemelte: a számos külső piaci bizonytalanság és kockázat ellenére a hazai gazdaság növekedési perspektívája már látható, a vállalkozások beruházási kedve nő.