Júliusban az államháztartás hiánya további 70,8 milliárd forinttal emelkedett, így a héthavi deficit elérte a 894,1 milliárd forintot - közölte az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A költségvetés módosítása után az idei hiánycélt 892,4 milliárd forintra emelték, vagyis a tényleges deficit már most elérte az egész évre tervezett hiányt. Az NGM közlése szerint az államháztartáson belül a központi költségvetés 953,7 milliárd forintos deficittel, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,9 milliárd forintot meghaladó többlettel zártak.

Tavaly az államháztartás központi alrendszerének deficitje 851,4 milliárd forintot tett ki ugyanebben az időszakban, a különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei közel 280 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered; másrészt pedig az Európai Bizottság által vizsgálat alá vont és egyeztetés alatt lévő tételek következménye. Ez azonban az uniós módszertan szerinti egyenleget nem befolyásolja, hiszen az év végéig esetlegesen meg nem érkező, de a Bizottságtól jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak. Eközben az uniós pénzekből tervezett beruházások - a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok - kiadásai mintegy 170 milliárd forinttal haladták meg az előző évi összeget, amely a felfutó kifizetéseknek köszönhető.

A júliusi deficit 70,8 milliárd forintot tett ki, az előző év hetedik hónapjában ez 37,7 milliárd forint volt. Az eltérés oka itt is főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek az előző év júliusához viszonyított jelentős elmaradásában keresendő, ezeket azonban később számolja el a költségvetés. Pozitívumként értékelhető, hogy tavaly júliushoz képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.

Az nemzetgazdasági tárca megemlítette, de nem részletezte, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban két magyar adót, a kiskereskedelmi cégekre kivetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohánycégekre kivetett egészségégügyi hozzájárulást is felfüggesztette a vizsgálat idejére. E két tétel 30-40 milliárd forintos éves bevételtől fosztja meg a büdzsét.

A júliusi kiadásokból 50 milliárd forintot tesz ki a rendkívüli tartalék felhasználása, ebből legtöbb - összesen 29 milliárd forint - a déli határzár építésére és a menekültválsággal kapcsolatos egyéb kiadásokra ment el. A kormányzati tartalék hó végére 9 milliárd forintra apadt - vélhetően ennek feltöltéséről is gondoskodni kell az ősszel egy költségvetési módosítás keretében.

A bevételek elmaradását részben ellensúlyozhatja az Országvédelmi Alap zárolása: az alapban az idén azonban csak 30 milliárd forint van, amely lényegesen elmarad az elmúlt évek keretétől. E jelek mind arra utalnak, hogy a kormánynak lépni kell, hogy a kieső bevételeket, illetve a kiadások fedezetét biztosítsa. Ezt megteheti saját hatáskörben zárolásokkal, átcsoportosításokkal vagy a költségvetés menet közbeni módosításával.

Az NGM hangsúlyozta, hogy a hiány nagysága nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket, vagyis az az év második felében csökkenni fog. Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél pedig változatlanul a GDP 2,4 százaléka - közölte a szaktárca.

Az államháztartás hiánya július végén (milliárd forint)
2010-997,5
2011-1494,5
2012-437,5
2013-851,2
2014-851,4
2015894,1
Forrás: NGM
QP | Quality Placement