A bizalom számokban mérhető és számszerűsíthető - mondta Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár, a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) legfrissebb éves jelentésének publikálásakor. Szijjártó szerint 2010-ben nem lehetett világgazdasági válságról beszélni, hiszen Ázsia teljesen jó mutatókkal bírt, a válság az euróövezet válsága volt. Ezért volt igencsak jó döntés a keleti nyitás - korrekcióra szorul, hogy az export 76 százaléka az EU-ba irányul, s a cél, hogy az export harmada más államokba menjen.

Az is biztos, hogy a válság után nem lesznek használhatók a korábbi eszközök, ezért az a cél, hogy Magyarország legyen az EU termelési központja. Örülünk, hogy ezen célkitűzésünk megfogalmazása során több nagy szereplővel együttműködés indult meg - mondta az államtitkár, aki szerint ezért alakították át az adórendszert, ezért nőttek a közvetett adók és lett egységes a közteherviselés. "Számos olyan intézkedést hoztunk, amely segítette a költségvetési fegyelmet, s fenntartható módon három százalék alá vittük az államháztartás hiányát - sorolta Szijjártó a remek dolgokat, bár az nem derült ki, hogy ez már a bizalom számszerűsítése-e.

Az államtitkár szerint a kormány lényegében minden döntését a gazdasági szereplők igényeinek figyelembe vételével hozta meg, így az oktatási rendszer átalakítását, a munkahelyteremtést és a bürokrácia leépítését is.

És a bizalom: mennyi tőkét fektetek be a külföldi cégek? Ez tavaly elérte a 78,5 milliárd eurót. Ez a visegrádi országok között a legmagasabb, egy főre vetítve pedig csak a cseheknél magasabb az érték. 2010 óta a közvetlen befektetés úgy alakult, hogy 2012-ben több mint tízmilliárd eurót ért el, mindentől megtisztítva több mint hárommilliárd euró. Az azt megelőző két évben stagnálás volt. Meg válság, bár csak itt Európában. Az egyenleg pedig tavaly volt a legjobb. Az újra befektetett jövedelmek korábban negatív tartományban voltak, de tavaly már egymilliárd eurót mutatott. A pozitív trend az idén is folytatódott - örvendezett az államtitkár.

A hitelesség megkérdőjeleződött

A HEBC szerint az országban továbbra is bízik az üzleti szféra, főleg a munkaerőben, tudásban és szorgalomban. A szervezet azonban azt is megjegyzi, hogy több megosztó intézkedés, az egyeztetések hiánya, a kormány és a kormányzó párt közti különbség elmosódása egyáltalán nem használ. Ráadásul az ország jövőbeli kilátásainak megítélése sem egységes.

Az országról alkotott kép sokszor sérült, a hitelesség megkérdőjeleződött. A befektetők ezért várakozó álláspontra helyezkedtek, a belső kereslet csökkenése lassította a piaci folyamatokat. "A számokkal nem kifejezhető vélemények szubjektív módon torzítják az egyébként nem torzítható, objektív mérőszámokat és mutatókat."

A bizalmat két dolog állíthatná helyre: a kiszámíthatóság és a konzultáció. Ezek szerint a vállalatok mégsem érzik úgy, hogy elegendő volt a Szijjártó említette együttműködés. A HEBC emellett az adórendszert is kissé másképp értékeli. Az támogatandó, hogy szélesebb legyen az adófizetők bázisa, s ez, valamint a feketegazdaság, az adóelkerülés üldözése is üdvözlendő. Ám az nem annyira jó, ha különadókkal teljes szektorok jövedelemzősége kerül veszélybe. Az, hogy magasabbak az adóbevételek, még nem teremt értéket.