Míg korábban a hazai hitelintézetek - egyebek mellett a hazánkban lényegében egyedül tömegesen elterjedt sms-kontroll biztonságnövelő voltára hivatkozva - rendre elengedték a fülük mellett a MasterCard és a Visa mindenféle fenyegetését, hogy kezdjék meg a bankkártyák chipmigrációját, most más szelek fújnak. (Bár azt azért tegyük hozzá, hogy amikor 2007-ben megugrott az atm-eknél elkövetett csalások száma, akkor hirtelen szinte minden bank chipesítette a készpénzkiadó automatáit.) Most ugyanis nem a kártyacégek, hanem a brüsszeli bizottság szabott határidőt a SEPA-rendelkezéseken belül: e szerint 2011. január 1-je után csak az EMV szabványnak megfelelő chippel ellátott plasztikok bocsáthatók ki.
A CIB Banknál elmondták, komolyan veszik a szabályt, ugyanis a kártyatársaságok tájékoztatása szerint nincs "waiver" (halasztási) lehetőség sem. Ugyanakkor - hívták fel a figyelmet a hitelintézetnél - a kártyatársaságok jelenlegi előírásai sem egységesek a chipkártya kibocsátására vonatkozóan, mert például a Visánál elég, ha csak egy kártyatípust chipesítenek határidőre. A Visa álláspontjából kiindulva ugyanakkor talán túl szabad értelmezést adott Ruskal-Klemm Csilla, a Credigen Bank marketing- és kommunikációs igazgatója, aki szerint mivel a Visánál nincs kötelező határidő kijelölve az EMV-megfeleléshez, a csak Visa-kártyát kibocsátó banknak a kérdés nem releváns.
Az MKB tapasztalatai szerint a hazai bankokban lázas munka folyik az új technológia minél szélesebb körű bevezetésére, ám konkrét időpontot egyedül az Erstétől kaptunk. Ezek szerint 2010 első félévében mind a Visa-, mind a MC/Maestro-termékek chipesítése megkezdődik. Kelemen Tamás, a Citibank Liability Product Managere szerint a szükséges fejlesztéseik úgy haladnak, hogy a jelen állás szerint tartható lesz a határidő.
Hogy egy lépésben vagy folyamatos "ráeresztéssel" cserélik-e át a régi mágnescsíkos kártyákat chipesre, a legtöbb hitelintézetnél még nem döntötték el. Utóbbinál azt hangsúlyozták, hogy az aktuális piaci környezet figyelembevételével hozzák meg döntésüket. Az Ersténél és a Citibanknál ugyanakkor folyamatosan történik majd a váltás.
Az új technológia alkalmazása a bankok számára jelentős többletráfordítást jelent, hiszen maga a plasztik is jóval költségesebb, mint mágnescsíkos párja, de a rendszer oldaláról is fel kell készülni a biztonságosabb tranzakciók lebonyolítására, elszámolására. Egy ilyen projekt az adott bank rendszerkörnyezetétől függően fél évtől akár másfél évig is eltarthat - mondták el az MKB-nál. A Raiffeisennél csak annyit tudtak közölni, hogy igen idő- és költségigényes a chipkártya bevezetése, de pontos számokat nem tudnak mondani, mivel épp most végzik a számításokat.
Ami kitűnik: a chipes plasztikokat most bevezetni készülő bankok jelentős összeget fordítanak majd az ügyfél-edukációra, tekintve hogy például a kártyás fizetéseknél általánossá válik majd a chip & pin technika, azaz minden tranzakció előtt a pin-kód megadásával "azonosítani" kell a kártyát.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.