Már a múlt héten megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben a nyugellátások évközi, 0,6 százalékos emeléséről. Erre azért van szükség, mert az infláció jelentősen magasabb, mint azt tervezték tavaly az idei költségvetés megszavazásakor. Idén áprilisban az év/év infláció 5,1 százalék volt, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,1 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal emelkedett.

A magyar nyugdíjrendszer inflációkövető, hogy megőrizze az idősek juttatásának vásárlóerejét, viszont ezen a szinten már közbe kellett lépnie a kormánynak, hiszen az erős drágulást törvény szerint csak a novemberi nyugdíjkorrekcióval kompenzálták volna. A 0,6 százalékos évközi emelést már a júniusi kifizetéskor kapják meg a jogosultak visszamenőleg január 1-ig.

QP | Quality Placement

Viszont nagy összegekre nem számíthatnak az idősek, még úgy sem, hogy a 13. havi nyugdíj idén először folyósított egy heti összegére is kifizetik az emelést. Az emelés mértéke 100 000 forint esetén 600 forint, a 28 500 forintos minimális nyugdíj pedig 171 forinttal nő. Aki kapott a 13. havi nyugdíj egy heti összegéből, arra is megkapja az emelést. Vagyis a Haszon összesítése szerint közel 3,5-szeres különbség is lehet a kifizetések között. A kiegészítő nyugdíjnövelés a számítások szerint átlagosan nagyjából évi tízezer forintot jelent. Összességében 26 milliárd forinthoz jut így a 2,5 millió hazai nyugdíjas. 

2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelik meg az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági és rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát és még egy sor ezekhez hasonló juttatást mindazoknak, akiknek a januári nyugdíjemelés járt.

Ha az infláció novemberben is a tervezett és kompenzált mérték felett lenne, akkor jöhet egy újabb nyugdíjkorrekció is.