Nyugdíjpénzek nyomában: tényleg túlszámláztak a pénztárak?

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) négy magánnyugdíjpénztárnál − sőt esetenként önkéntesnél is − állapította meg, hogy a tagokat túlzott költségelvonással sújtották. Az erről szóló határozatokat áttekintve jól látszik, hogy a különböző intézményeknél némiképp eltérő az ezt megalapozó határozatokban az indoklás.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

A legnagyobb tételt jelentő és a legkorábban hozott intézkedés az ING magánnyugdíjpénztárra (mnyp.) vonatkozott. Ebben a "túlszámlázás" mellett a befektetési korlát megkerülését is a kassza szemére hányják. A PSZÁF megállapítása szerint a külföldi befektetési alapokban lévő vagyont a pénztár szinte teljes mértékben két luxemburgi székhelyű, az ING-csoporthoz tartozó társaság által kibocsátott, összesen négy részvényalap "P" sorozatú kollektív befektetési értékpapírjaiba fektette. A Magyar Befektetési Alapok pedig a vizsgált időszakban a Külföldi Befektetési Alapok "S" sorozatú kollektív befektetési értékpapírjait tartalmazták különböző, nagyjából 50-50 százalékos, illetve 100 százalékos arányban. A két alapnál felszámított díj azonban (lásd táblázatunkat) jelentősen eltér, a magasabb kulcs pedig a felügyelet szerint a követett befektetési gyakorlat miatt indokolatlan többletköltséget okozott a tagoknak.

Kifogásolt konstrukciók

	Saját jegyzés aránya	Portfólió összetétele	Alapkezelési díj	Alap nagysága
	(százalék)		(százalék)	(milliárd forint)*
ING Mnyp.
Magyar "S"	n. a.	a két alapnál	1,45	44−115
Külföldi "S"	n. a.	azonos	0,6−0,65	45−54
Aegon Mnyp.
A	80	23−26 papír	2,5	7,3
OTP Mnyp.
A	91	50 alatti befektetés	2	42−45,6
B	100	42% bankbetét	0,83	8,2−8,3
C	100	67% betét	1,24	5,2
D	42	92% 9 alapba ment	1,25	6,9
AXA Mnyp.
A	73	7 eszköz	1,8	3,2
B	72	14-15 egyszerű eszköz	1,5	4,2
C	84	11-12 részvény**	1,5	11
D	80	45−48 részvény**	1,5	14,5
E	77	35−45 részvény	1,5	16,8

*a vizsgált időszakban, ami pénztáranként eltérő volt

**95 százalékot meghaladóan

Forrás: PSZÁF-határozatok

Mindez ráadásul a 10 százalékos befektetési korlát megszegését is okozta. A két alapon keresztül ugyanis a pénztári vagyon 26 százalékát (közvetlenül nyolc, míg közvetett módon 18 százalékot) az ING-csoporthoz tartozó két külföldi kibocsátó kollektív befektetési értékpapírjaiba fektették. A pénztár ezt vitatta, megemlítve azt is, hogy az említett alapok kellően diverzifikáltak.

A PSZÁF azzal utasította el az észrevételt, hogy így elméletben a kassza 10-10 százalékonként tíz különböző alapon keresztül akár egyetlen instrumentumot is vehetne, ami végső soron azt eredményezné, hogy a teljes pénztári portfólió ugyanannak a kockázatnak van kitéve.

A magasabb közvetett költségeket az ING azzal indokolta, hogy a vagyonkezelő számára költségesebb lenne a globális részvénypiacon egyedi részvénybefektetésekkel közvetlenül kereskedni és egyedi részvénybefektetések által olyan diverzifikált nemzetközi részvényportfóliót létrehozni, amelyet az alkalmazott befektetési jegyek önmagukban biztosítanak.

A PSZÁF szerint viszont ezzel arra nem adtak magyarázatot, hogy miért vásárolták meg közvetett módon magasabb költség mellett ugyanazon kollektív befektetési értékpapírok más sorozatát.

A jogszabály a hibás?

Az OTP (amely, mint azt tegnapi számunkban megírtuk, bírósághoz fordult igazáért) az őt sújtó határozattal szemben kifogásolta például, hogy nem írja elő jogszabály, hogy a közvetve terhelő befektetési költségek mértéke ne haladhatná meg a közvetlen befektetési költségek mértékét. Problémásnak találták továbbá, hogy a vizsgálatot nem terjesztették ki a 2010-es pénzügyi évre, és vitatták a felügyeleti díjszámítás szisztémáját is.

Az AXA is hasonlóan érvelt. Mint kifejtették: a közvetett költségekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből nem következik, hogy a közvetett befektetéseknél be kellene tartani a közvetlen befektetésekre meghatározott vagyonkezelői díjlimiteket, illetve az sem, hogy a fenti kétféle befektetési típus együttes költségei nem haladhatják meg a limitet.

Az AXA észrevételeiben hivatkozott arra is, hogy a vagyonkezelővel aktív vagyonkezelésben állapodott meg, aminek a passzív vagyonkezeléshez képest magasabb díjazása a magasabb hozamszintben várhatóan megtérül. A PSZÁF viszont ebben az esetben maga is a jogszabály betűjéhez ragaszkodva hangsúlyozta: az általa hivatkozott pont szerint kizárólag a költséget kell vizsgálni a közvetett befektetések esetében, a hozam mértéke e jogszabályhely alkalmazása szempontjából irreleváns. A PSZÁF az OTP azon érvelésétől sem hatódott meg, hogy a vizsgált időszak évében a kassza kiemelkedően jó hozamot ért el a piacon.

A visszacsatornázott hiány

Akad kassza, ahol meglepő módon kiemelték: az a pénz, amit vissza kellett volna utalniuk, nem a jelenlegi tagi számlákra került volna. A "hiány" tehát az állami nyugdíjrendszerbe visszacsatornázott, nem pedig a maradó tagoknál keletkezett.