A Napi Gazdaság keddi számának cikke


Tavaly ilyenkor nem volt élő ember, aki ne lett volna tisztában azzal, hogy májustól az új miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják majd, vagyis tavaly februárban már gőzerővel kellett volna dolgozni a fideszes szakértőknek a 2010-es költségvetési cél tartásához szükséges 0,3-0,5 százalékos intézkedéseken, illetve a hosszú távú reformokon.


Mint utóbb kiderült az Orbán-kormánynak semmilyen elképzelése nem volt a követendő gazdaságpolitikáról, a választások utáni hónapokat is a tétovaság jellemezte – végül az Új Széchenyi tervvel januárra előálltak, míg a hosszú távú reformintézkedések ismertetését e hónap végére ígéri a kormány.

A bejelentésektől sokat vár a piac, bár az meglehet, hogy pont a hírre nem erősödik majd tovább a forint.


Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját a hatalomra kerülése utáni hónapokban a pótcselekvés jellemezte, kezdődött a csontvázkereséssel – amit Varga Mihály ex-pénzügyérre bíztak, majd folytatódott az aknamunka a forint bedöntésével, amelyben a Kósa Lajos–Szíjjártó Péter páros jeleskedett, de Orbán Viktor sem tétlenkedett, amikor első hivatalos sajtótájékoztatóján nekiment Simor András MNB-elnöknek, a ciprusi offshore-lovagnak. Mind megannyi ballépés, amely a külföld és a piac szimpátiáját elfordította Magyarország és az új kormánya felől.


A végül kibontakozó – Matolcsy György által jegyzett – gazdaságpolitika a belső kereslet élénkítésére helyezte a hangsúlyt, ettől a kormány hosszú távon a gazdasági növekedés beindulását és a foglakoztatás élénkülését reméli. A keresletélénkítés első lépése a társasági adó csökkentése volt, így a gazdaságpolitikában a növekedésösztönzés háttérbe szorította a költségvetési megfontolásokat.


A kormány először a 3,8 százalékos hiánycél elengedésével kísérletezett, amit azzal magyaráznak a mai napig, hogy a 2010-es költségvetést a Bajnai–Oszkó tandem hamis számokra építette, vagyis a hiány nem lett volna tartható. A kormányzásra készülő Fidesz hétszázalékos államháztartási hiányt vizionált – végül maga José Manuel Barroso Orbán első brüsszeli hivatalos vizitjén térítette józan észre a magyar kormányfőt és követelte az eredetileg kitűzött hiánycél tartását.


A kormány viszont keresztül akarta vinni a társasági adó csökkentését, annak ellenére, hogy az növelte a költségvetés hiányát, az így teremtett költségvetési lyukat a válságadók kivetésével, valamint a magán-nyugdíjpénztári járulékok elterelésével foldozták be. Azzal sikerült egyensúlyba hozni a 2010-es költségvetést, hogy a bankadókkal együtt 390 milliárd forint extra bevételre tettek szert.