A hétvégi Gyurcsány és Orbán beszédet értékelve Lakner Zoltán politológus elmondta: Orbán Viktor inkább ismételte magát, míg Gyurcsány újdonságot keltett a hosszú távú fejlesztésekről szóló szocialista programmal. A mostani Orbán beszéd ugyanakkor jobban belesimult a Fidesz kampánystratégiájába, amely következetesen a magyar szolidaritás, polgári nemzeti keresztény értékrend, kis- és középvállalkozások, új Széchenyi Terv fogalmai köré épül. Természetesen itt is elhangzott egy újdonság: az 500 ezer új munkahely ígérete négy év alatt.

Víziók versenye

A Gyurcsány beszéd abból a szempontból volt új, hogy hosszú távú fejlesztési programot hirdetett, amit hangsúlyozottan uniós pénzekből kívánnak megvalósítani a szocialisták. Ennek kommunikációs szempontból három jelentős előnye is van - mondta Lakner. "A szocialisták egyrészt felelős politikai erőként tűnhetnek fel, amely hosszú távra tervez. Másrészt megelőzik azt az ellenérvet, hogy a fejlesztések a magyar büdzsét fogják terhelni. Harmadrészt az országos fejlesztések víziója jól eladható lesz az egyéni jelöltek versenyében” – mondta a politológus.

Társadalmi rétegek és pártprogramok

Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy a pártok programjai milyen társadalmi rétegeket céloznak meg, akkor erre többféle válasz adható - véli Lakner. Az bizonyos, hogy a korábbi évekhez képest a parlamenti pártok programjai inkább össztársadalmi értékeket hirdetnek, semmint jól körülhatárolható csoportoknak kínálnak megoldásokat. Ennek oka, hogy a mostani választás "reformkényszer" árnyékában zajlik: a pártok a gazdaság egészének átalakítására fűzték fel javaslataikat.

Néppárti stratégia

Ugyanakkor a konkrét csoportoknak szóló üzenetek hiánya a nagy pártok esetében a néppárti stratégiából is következik. A két nagy párt a lehető legszélesebb választói rétegeket próbálja megszólítani a hagyományos szavazóbázis mozgósítása mellett. Ezzel párhuzamosan mindkét párt igyekszik szavazatokat elhódítani a rivális törzsközönségétől, ám ennek érdekében fokozatosan távolodnak korábbi retorikájuktól is.

A kádári kisember és a cool fiatalság

A politológus szerint a Fidesz négy évvel ezelőtti középosztályos üzenetektől való távolodása látványosabb. A Fidesz 2004 óta az alsóbb társadalmi rétegbe tartozó, iskolázatlan, szegényebb, főként vidéken élő embereket próbálja megszólítani egy jellegzetes "kádári kisember" retorikával - véli Lakner. Az MSZP esetében a távolodás kevésbé látványos, mivel a párt célja az elmúlt időszakban éppen az volt, hogy elfogadtassa, és hitelessé tegye saját baloldaliságát, amely alapról azután nyithat azok felé is, akiknek az ideológiai arculat kevésbé fontos. Ilyen réteg például a fiatalabb, középosztályba törekvő, tehetősebb és iskolázottabb városi rétegek, amelyek könnyen megnyerhetőek a "laza, nyitottságot" sugalló üzenetekkel - mondja Lakner. De akár ide sorolhatók a mezőgazdaságból élő kistermelők, vagy a kistelepüléseken élők rétegei is, amelyek a pragmatikus, kézzelfogható javaslatokat részesítik előnyben.

Kis pártok lépéskényszerben

A kis pártok esetében nagyobb a kényszer, hogy szilárd elvi alapokon határozzák meg önmagukat, és ebből következően markánsabban képviseljék az egyes társadalmi rétegek érdekeit. A két kis párt által szorgalmazott egykulcsos jövedelemadó például a felső középosztálynak szóló üzenetként értelmezhető - mondja Lakner Zoltán. Miközben a nagyobb pártokat paternalista, "osztogatós" ígéretekkel vádolják, addig az MDF és az SZDSZ a magasabb jövedelmi csoportok tagjainak azt üzeni: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőkről nem nekik kell gondoskodniuk. Ez is felfogható "osztogatásként", csak éppen ez bizonyos jövedelmi szint feletti választókat céloz meg. Ugyanakkor mindegyik pártra érvényes, hogy nem mondhatnak le a legkönnyebben elérhető és legszélesebb társadalmi rétegről - a nyugdíjasok és a kis- és középvállalkozók csoportjáról. A kampány jelenlegi fázisában mindegyik párt ezeket a rétegeket tartja kiemelt célcsoportjának.

QP | Quality Placement