Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a szervezet azt javasolja, hogy a kormány rögzítse jogszabályban a kompenzáció kiszámításának módszertanát. A MOSZ szerint mindaddig, amíg az említett jogszabályt nem adják ki, az ellentételezést, valamilyen átalánydíjas formában, ágazati vagy munkahelyi kollektív megállapodásban ajánlott rendezni.
A MOSZ azt javasolja tagszervezeteinek, hogy kezdeményezzék a kollektív megállapodások ilyen módosítását.

Emlékeztetnek: a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény módosítása után 2013 augusztusától - a legtöbb magyarországi banknál - az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nő a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke. Az átutalásoknál a 6000 forintos felső korlát megtartásával 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, és drágul a bankkártyás készpénzfelvétel (ATM) is, átlagosan nagyjából 3 ezrelékre. Egy átlagos, 149 200 forintos nettó kereset készpénzes felvételét terhelő illeték éves szinten meghaladja a 10 ezer forintot. A tranzakciós illeték ilyen ütemű emelkedése mind a versenyszféra, mind a közszféra munkavállalóinak jelentős költségnövekedést jelent, hiszen ez az összeg elérheti a villamos energia vagy más, a rezsicsökkentést érintő közszolgáltatás egyhavi díját is - írták.

A Munka Törvénykönyvének a munkabér kifizetéséről szóló rendelkezése szerint a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott bankszámlára utalással kell kifizetni, illetve a kifizetés a munkavállalónak költséget nem okozhat. A számlavezetési, a bankkártyaköltségek és az egyes bankoknál alkalmazott átutalási, pénzfelvételi és egyéb díjak a jelenlegi változásoktól függetlenül korábban is fennálltak és csökkentették a munkabért. Jelenleg csak még láthatóbbá vált a probléma, mert nőtt a levonás összege - áll a MOSZ közleményében.