Az avar és a kerti zöldhulladék elégetése nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem a pénztárcánkra is közvetlen hatással van: azt a tápanyagot füstöljük el, amelyért később fizetünk virágföld, vagy tápoldat formájában.

Száz kilogramm avar elégetésével 90 millió köbméter levegőt szennyezünk el határérték felett, ez pedig egy közepes méretű, 10 ezer fős város teljes levegőjének felel meg. Azoknak az anyagok a nagy része, amelyek az égetés során a légkörbe kerülnek, bizonyítottan vagy lehetségesen rákkeltőek - ilyenek a nitrogén-oxidok vagy a benzolszármazékok, közülük is talán a legveszélyesebb a benzo(a)pirén - mondta korábban Horváth Zsolt környezetvédelmi mérnök, közgazdász, a Levegő Munkacsoport tagja egy interjúban.

QP | Quality Placement

Az elmúlt években eljutottunk oda, hogy a fatüzelés és sok helyen a hulladék, műanyag, gumi illegális égetése miatt több vidéki településen télen rosszabb a levegő minősége, mint Budapesten. Ezzel pedig az a baj, hogy az egészségre rendkívül ártalmas, káros anyagok juthatnak ezáltal a szervezetünkbe. Erre tesz rá még egy lapáttal a kerti hulladék égetése. Időszerű tehát hogy elinduljon valamilyen pozitív irányú változás ennek szabályozásában.

Az agrárminiszter idén nyújtotta be a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását, amelyet a parlament el is fogadott. Így 2021. január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.

Komposztáljunk!

A zöldhulladék megsemmisítésének legkevésbé káros módja a komposztálás. Ez egy olyan biológiai folyamat, amely során a hulladék többek között igen hasznos humusszá alakul. Kisebb mennyiségnél saját komposztládát lehet beszerezni, de a legtöbb településen az elszállítás is megoldott. A komposztálás tulajdonképpen egy lassú, alacsony hőmérsékletű biológiai folyamat, amely során sterilizálódik a talaj, mivel a hulladékban előforduló kórokozók elpusztulnak 55 Celsius-fok felett. Így nem kell tartani attól sem, ha beteg növényi részek kerülnek a ládába.

Mást se égessünk!

Nem csak az avarégetés probléma, hiszen az égés a mindennapi élet más területein is jelen van és számos probléma forrása. Gondoljunk csak az odaégett ételre, az autók benzinégetésére, vagy akár a cigarettázásra.

Minden esetben az égés során keletkező füst okozza a legnagyobb problémát. A tudomány jelenlegi állás szerint ugyanis a cigaretta égése során felszabaduló füstben például több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (Food and Drug Administration - FDA) hivatalosan is károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített.

Emellett természetesen a nikotin is káros, hiszen felelős a függőség kialakulásáért és - többek között - emeli a vérnyomást, de nem a nikotin, hanem a füstben felszabaduló káros vagy potenciálisan káros anyagok a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozói.

A dohányzás esetén - ugyanúgy, mint az avarégetésnél - a legjobb megoldás, ha meg sem történik: azaz ha egyáltalán nem szokunk rá a cigarettára. Ha pedig már rászoktunk, akkor önmagunk és környezetünk érdekében érdemes minél előbb letenni azt, hiszen a leszokással egyidejűleg csökken a dohányzással kapcsolatos megbetegedések kockázata. A leszokás nem könnyű, ezért aki elhatározta magát, minden lehetséges módon támogatni kell.

Azok számára, akik valamilyen okból nem teszik le a cigarettát, lehetőségük van füstmentes alternatívákra váltani, mely technológiákban közös, hogy használatuk során nincs égés, ezért füst sem keletkezik, de az adott technológiától függően dohány-, illetve nikotinpára szabadul fel. Ilyen technológia például az elektronikus cigaretta, a nikotinsó alapú technológia, vagy a dohány-hevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinsó kémiai reakció útján szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén dohány hevítésével, azaz az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten történik meg a dohány- és nikotinpára keletkezése.

Jelenlegi ismereteink szerint ezek a füstmentes alternatívák lényegesen kevesebb káros anyagot bocsájtanak ki, mint amely a cigaretta füstjében található. Arra azonban jelenleg nincs bizonyíték, hogy a kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkenése egyenesen arányos lenne az egészségügyi kockázat csökkenésével. A brit állami egészségügyi hatóság (Public Health England -PHE) idén kiadott közleménye szerint ezen eszközöknek nem a leszoktatás, hanem az ártalomcsökkentés a célja. Fontos tudni azonban, hogy bármelyik füstmentes technológiát választjuk, az ártalomcsökkentés eszközei sem kockázatmentesek: egyrészt ezek is tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát, másrészről ezen technológiák hosszútávú hatása nem ismert. Ha pedig nem megfelelő forrásból szerezzük be a termékeket és kiegészítőiket, akkor további mellékhatásokkal számolhatunk.

A legjobb tehát az, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, mint ahogy környezetünk védelmének érdekében az avarégetés helyett komposztálással szabadulunk meg a zöldhulladéktól.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.