Elengedhetetlen a fiskális konszolidáció folytatása, további adócsökkentés a költségvetési egyensúly fenntartása mellet csak az államháztartási újraelosztás mérséklésével érhető el, így a felzárkózási folyamat gyorsításának feltétele az államháztartási kiadások szerkezeti átalakításokkal, strukturális reformokkal kísért méretre igazítása. Növekedésünket nem lehet a korábbi évekhez hasonlóan túlnyomórészt külföldi forrásokból finanszírozni, elengedhetetlen a belföldi lakossági megtakarítások növelése - írja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Indexen pénteken megjelent cikkében. A nemzetközi pénzügyi turbulenciák zavarossá tették a képet, a tény, hogy Magyarországnak az elsők között kellett a nemzetközi pénzügyi szervezetek mentőcsomagjáért folyamodnia, egyértelművé teszi, hogy ez a válság a mi válságunk is volt, amibe Magyarország elsősorban a túlzott eladósodás és a romló versenyképesség miatt került - teszi hozzá. A tűzoltásként hozott intézkedések jelentős része Simor szerint tartósan enyhítheti a költségvetési túlköltekezést. Ugyanakkor több területen a költségek lefaragása mögött nem állnak az állami feladatokat újragondoló strukturális intézkedések, ebből adódóan az elnök úgy véli: fennáll a veszély, hogy az elhalasztott kiadások miatt előbb vagy utóbb szükségessé válik a költségvetési kiadások növelése. A következő kormányra további komoly feladatok várnak, hogy a költségvetés jelenlegi strukturális pozíciója tartósan fennmaradjon, illetve - az EU-vállalásokkal és a költségvetési felelősségről szóló törvénnyel összhangban - tovább javuljon. A kormányzati válságintézkedések a foglalkoztatás terén is hoztak előrelépést, az MNB becslései szerint azonban ezekkel legfeljebb felére fog csökkenni a régiós országokhoz viszonyított lemaradásunk a munkaképes korúak aktivitásában - fejti ki Simor. A monetáris politika számára az újragondolás időszaka a válság utáni periódus, az elmúlt évekre visszatekintve Simor úgy véli: a rendelkezésre álló keretek között a monetáris politika hagyományos eszközeivel nem lehetett volna jobb eredményt elérni. A válság tanulságait levonva ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a jegybankoknak nem elegendő csak az infláció alapján ítéletet alkotniuk a gazdaság egyensúlyi helyzetéről - írja. A legfrissebb európai tapasztalatok alapján Simor szerint az is világos, hogy az euró bevezetése önmagában nem csodaszer: a bevezetéséből fakadó előnyöket csak akkor lehet kiaknázni, ha azt a fegyelmezett gazdaságpolitika is maradéktalanul támogatja. Ebből adódóan a magyar eurócsatlakozási stratégia fókuszában a fenntarthatóságnak, a gazdasági stabilitás biztosításának kell állnia. Hiteles euróbevezetési céldátum kitűzésére csak stabil fundamentumokra - különösen az árstabilitás és a fiskális fegyelem területen elért kézzelfogható eredményekre - támaszkodva kerülhet sor az MNB-elnök szerint.