Az elmúlt egy évben sikerült a legrosszabbat elkerülni , Magyarország kockázati felára folyamatosan csökken - ám ez inkább a nemzetközi folyamatoknak köszönhető - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a gazdasági bizottságban.

A dubaji válság arra figyelmezett, hogy törékeny még a helyzet - óvatosan kell reagálni minden eseményre.

A magyar bankrendszer tőkehelyzet megerősödött, ám a pénzintézetek alacsony kockázatvállalási hajlandósága miatt a hitelezés visszaszorult. A magyar bankok tőkemegfelelése nemzetközi összehasonlításban jó, ráadásul még javult is, annak ellenére, hogy nem került sor állami tőkeinjekciókra - ezt a tulajdonosok hajtották végre.

A hitelezés ugyan nem úgy alakult Simor szerint, ahogy az (el)várható lenne - ám a visszaesés nem drámai. Válságok hatására mindenütt visszaesik a hitelezés - sőt a tapasztalatok szerint a válságok utáni két-három éveben is stagnál a hitelkihelyezések mértéke.

Az MNB több stressztesztet végrehajtott: az idei nyolc százalékos GDP-visszaesés után 2010-re közel öt százalékos visszaesést és 315 forintos eurót feltételezve a bankrendszer tőkeigénye mindössze 170 milliárd forint lenne - ennél pedig magasabbak a tartalékok. A külföldi anyabankok elkötelezettek a magyar leányok támogatására, az állam újra finanszírozni tudja magát a piacokról, védőhálónak pedig ott az IMF-hitel.

A folyó fizetési mérleget ismerve Magyarország nem szorul rá a külföldi tőkére - igaz nem is érkezett friss tőke az országba. A folyó fizetési mérleget stabilizálja, hogy a vállalatok is megtakarítók - és nem hitelfelvevők - ez viszont rendkívül sanyarú a növekedési kilátásokat nézve.

A hazai növekedési fordulat későbbre várható, a költségvetési kiigazítás, a bankrendszer állapota és vállalatok megtakarítása miatt. Az MNB szerint a növekedésben a harmadik negyedben túljuthat a gazdaság mélyponton, ám a növekedés megindulása 2010 második felében várható csak.

Az áfa-emeléseket a cégek nem tudják érvényesíteni az áraikban a kereslet csökkentése miatt - így az infláció következő másfél esztendőre előretekintve a három százalékos cél alatt marad: a magyar gazdaságban belső inflációs nyomás nincs, ami hat az árfolyamváltozások, illetve az adóemelések.

Az MNB középtávon két százalékra várja az infláció alappályáját.

A vártnál alacsonyabb inflációs monetáris lazításra sarkalja az MNB-t, ám a külpiac törékenysége miatt - egy esetleges árfolyamgyengülésre tekintettel - nem lehet elkapkodni a kamatcsökkentést. A jegybank a bizonytalanságok miatt nem kötelezheti el magát egy kamatcsökkentési pálya mellett - ezt a döntést hónapról-hónapra újra meg kell hozni.

A költségvetésről szólva Simor elmondta, hogy 2009-ben közel a kormányéval megegyező hiányt vár, ám a jövő évi 3,8 százalékos hiánycél csak akkor érhető el, ha a héten elfogadott költségvetés tartalékait zárolják és nem használják fel. A 2011-es hiánycél teljesítése bizonytalan, az arra az évre tervezet adócsökkentésnek nincs meg a fedezete. A jövő évi költségvetésre kockázatot jelent az állami cégek adóssága - ezek estleges konszolidációs igénye.
QP | Quality Placement