A NAPI Gazdaság cikke A jégvitorlások mindössze abban hasonlítanak a vitorlás hajókhoz, hogy a szél erejét használják fel a haladáshoz. A vitorlázók közül télen sokan síelnek, vagy – jóval kevesebben – jégvitorláznak. A jégvitorlázás Magyarországon ritka kedvtelésnek számít; nemcsak azért, mert tábora viszonylag kicsi, hanem azért is, mert a magyarországi tavak jege nem minden évben alkalmas gyakorlásához. A Balatonon nagyjából 20 centiméteres a jégvitorlázásra általánosan alkalmas vastagság. A jégvitorlások mindössze abban hasonlítanak a vitorlás hajókhoz, hogy a szél erejét használják fel a haladáshoz. Van árbocuk, vitorlájuk és bumjuk, igazi hajótestük azonban nincs. A többnyire egyszemélyes szerkezetek a háromszögben elhelyezett korcsolyákra épülő hídból és a testből állnak, amely éppen csak akkora, hogy a szán vezetője benne hanyatt fekve irányíthassa járművét. A különböző jégfelszínekhez más és más élformájú korcsolyát kell választani. (Ez ahhoz hasonlítható, amikor a síelők a pályához vakszolják a lécüket.) A szán 100 kilométeres sebességgel is képes rohanni, de a Fertő-tavon egy rekordkísérlet során óránként 157 kilométeres sebességet is mértek már, a világon a csúcssebesség 207 kilométer/óra. Fék, biztonsági öv és légzsákok nincsenek, csak egy bukósisak védi a versenyzőt. Magyarországon az egyszemélyes, DN osztályú szánok a legkedveltebbek, ez egyben a világszerte legelterjedtebb is. Létezik kétszemélyes jégvitorlás is, ez lényegesen ritkább, mint a DN, szinte unikumnak számít. A jégszánok tervezésénél a minimális súly, az áramvonalas forma és a stabilitás elérése a cél. Korszerű anyagok felhasználásával – amilyen például a műszál és a karbon – egy felszerelt szán súlya 60 kilogrammra szorítható le. A verseny-jégvitorlások ára meghaladhatja az 1 millió forintot is. A magyarországi jégvitorlás-versenyzés hosszú szünet után 1999-ben éledt fel, amikor a jégvitorlás osztályszövetség újjáalakult. A megelőző években nem voltak versenyszabályok és azoknak megfelelő felszerelések, csak egy-egy klubban jégvitorláztak, meglehetősen hevenyészett felszereléssel. Jégvitorlázásból Európa- és világbajnokságokat is rendeznek, amelyek érdekessége, hogy a verseny időpontját hónapokkal előre lehet tudni, a helyszínt azonban csak négy nappal a verseny kezdete előtt hirdetik ki – ennyire befolyásolhatja az időjárás a körülményeket. A Balatonon 2004-ben rendeztek világbajnokságot, eredetileg Fűzfőn, ám a jég minősége miatt az utolsó pillanatban Gyenesdiásra költözött a mezőny.